Hirdets
Kultúra 2020. október 22. 12:00

Előadáson idézték fel a 200 éves Hattyúház történetét

Képgaléria
Előadáson idézték fel a 200 éves Hattyúház történetét
A 200 éves Hattyúházról tartott előadást Fekete Beatrix, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnökhelyettese október 20-án a városi könyvtárban. Az előadás után leplezték le az udvaron azt a Petőfi-domborművet, amelyet dr. Tarjányi József kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával készített el Hunyadi László erdélyi szobrászművész.

Fekete Beatrix előadásában elmondta: – Kiskunfélegyháza központjának építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemléke a Hattyúház. Az oromdíszéről elnevezett klasszicista épület a város főterén, egy darabka a régi Félegyházából, abból az időből, amikor Petőfi Sándor kisgyermek volt itt. Édesapja, Petrovics István 1822-től, mint bérlőtárs, 1824-től 1830-ig pedig, mint egyedüli árendátor bérelte az épületben elhelyezett két mészárszéket. Helyén korábban is mészárszék állt, amint azt a levéltári feljegyzés „Kiss, vagy Hattyú Korcsma néven említi 1820-ban.

1817-ben merült fel egy új kocsma építésének gondolata, mégpedig azért, mert a város vezetősége meg akarta szüntetni azt az állapotot, hogy a „Csap Szék” a városháza épületében legyen. A tanács úgy határozott, hogy az új kocsma mellett legyen helye két mészárszéknek is. Az épület 1820-ban elkészült Mayerhoffer János tervei alapján. Kivitelezési munkáit Fischer Ágoston kőművesmester és Novák Gergely ácsmester végezte, az asztalosmunkát Hegedűs György vállalta. A vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel a város főterének dísze lett, s ma már egyetlen meglévő klasszicista épülete félegyházának.

A Hattyúház elsősorban üzleti célokat szolgált, boltoknak, kocsmáknak adott helyet. 1910 táján, az új szecessziós városháza tervezésekor felmerült az épület lebontásának gondolata is, ami szerencsére nem történt meg. 1950-ben műemlékké nyilvánították az épületet. 1952 végén került a Hattyúház egy részébe a mai könyvtár elődje, a Népkönyvtár, amely 1957-ben vette fel Petőfi Sándor nevét.

Az előadást követően a könyvtár udvarán leplezték le a Petőfi-domborművet, amelyet Hunyadi László erdélyi szobrászművész készített. A dombormű átadásakor dr. Tarjányi József elmondta: – Régi adósságunkat törlesztettük ma itt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár belső udvarán, városunk szülötte domborművének leleplezésével. Ez a rész egykor a Petrovics István által bérelt mészárszék hátsó udvara volt, ahol a kis Petrovics Sándor sokszor lábatlankodott az édesapja körül, tehát szent földön állunk, hiszen halhatatlan költőnk lábnyomát őrzi.

Méltó helyre kerül a dombormű, a Petőfi-szobrunk eredeti talapzatának felirata alá. A felirat része az egykori talapzatnak, amelynek megálmodója, tervezője Radnai Béla szobrászművész volt. Az ő alkotása a csodálatos pozsonyi fehér márvány Petőfi-szobor is.

A most leleplezett dombormű Hunyadi László, Magyar Örökség-díjas marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. 1969-ben készítette, először az Igaz Szó, erdélyi irodalmi folyóirat jubileumi Petőfi-emlékszámában volt látható.

A művész hozzájárulásával a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Alma Mater Társaság két példányban kiöntette. 2006. március 15-én, Segesváron, a Főgimnázium Petőfi- termében, 2006. július 30-án, Fehéregyházán, a Petőfi Sándor Magyar Ház falán helyezték el. A mától itt látható domborművet Bozóki István kőfaragó művész öntötte ki és rögzítette a falra.

s. r.

 

Kövessen minket a Facebookon is!