Kapa helyett mulccsal védik a főtér virágágyásait
A főkertésszel Félegyháza új, de máris oly becses értékének féltő gondviseléséről beszélgettünk. Mint megtudtuk, sok minden átértékelődött ennek kapcsán, így a növények esztétikája, helye és szerepe a városban. Megnőtt például a zöldhulladék fontossága, meg kellett ismerni a legkülönbözőbb természeti folyamatokat, és meg kellett tanulni alkalmazkodni azokhoz.
A projekt megvalósulásával sosem látott virágok kerültek az ágyásokba, a kertészek hirtelen több száz ismeretlen növénnyel találták szembe magukat. Ezeket egyszerre lehetetlen volt megtanulni. De a rendszeresen előforduló gyomokat hamar felismerték, ami jó kiindulási alap volt a növényágyak tisztán tartásához. Közben persze egyre több és több növény válik számukra ismerőssé.
A másik gyökeres változás volt a korábbi gyakorlathoz képest, hogy el kellett felejteni a kapát. A talaj bolygatása ugyanis újraindítja a gyomosodást, a növények gyökérzetének megsértése pedig nehezíti azok záródását. Ehelyett meg kellett tanulni, hogy a talajt folyamatosan takarni kell. Egyrészt azért, hogy kialakulhasson egy egészséges talajélet, másrészt pedig, hogy a takaró anyag lebomlásával humusz keletkezzen a talajban. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy ily módon kevesebb nedvesség párolog el a talajfelszínről.
A több hektárnyi zöldfelület takarásához folyamatosan szükséges nagy mennyiségű mulcs azonban nem áll rendelkezésre. Meg kellett hát találni a módját, hogy a téli-tavaszi ágnyesedékek, a nyári fűkaszálék és az őszi lomb miként tud mulcsanyagként visszakerülni a zöldfelületekre. Ezzel alapjaiban értékelődött át a zöldhulladék szerepe. A fenntartó először – még 2019 év végén – a rendelkezésre álló őszi lombullásból származó levelekkel kezdte takarni a növényágyakat, majd 2020 tavaszán 400 köbméter ágaprítékot terítettek el a kertekben. A nyár folyamán, a helyszínen keletkező fűnyesedéket is szépen, óvatosan, vékony rétegekben a növények közé terítették, miközben az utcai nagyobb fametszésekből kikerülő faanyagot is ledaráltatta a város. Az így keletkezett mintegy 70-80 köbméter mulcsanyagot jelenleg terítik a kertészek. Mindennek az eredménye az lett – summázza Nagy Ágnes –, hogy megtanultunk a félegyházi köztereken helyben, azaz a virágágyon komposztálni.
A Dózsa iskolában évek óta gyűjtött zöldhulladékból keletkezett komposzt szintén a városi zöldfelületekre kerül, és a mezőgazdasági szakközépiskolával is megkezdődött az együttműködés a közös komposztálás terén.
Nagy Ágnes szerint a kialakult helyzet egyik legfontosabb hozadéka az összefogás és a felvállalt közös tanulás. Például a Zöld város projekt kertészeti kivitelezőjével három évig, a növényágyak teljes beállásáig folyamatosan, közös erővel végzik az évelők pótlását, cseréjét. Így szeretnék elérni, hogy a növényfelületek szépen záródjanak. Az együttműködés keretében jelenleg ültetik ki a kertészek a Kossuth utcán azt a 2000 darab növényt, amit a kivitelező a városi igények szerint rendelkezésre bocsátott. A pótlás tavasszal további, mintegy 3000 darab növény telepítésével folytatódik.
Az együttgondolkodást télen sem függesztik fel. A közreműködő felek megoldást keresnek például az évelők visszametszéséből származó nagy mennyiségű nyesedék helyben történő visszadarálásának műszaki és anyagi lehetőségeire. Mindez azt a célt szolgálja, hogy Kiskunfélegyháza megépített új főterének zöldfelületei tovább szépüljenek és gyarapodjanak.
Fotó: Dósay Dávid és Fantoly Márton
