Élet a postagalambokkal
– 2005-ben csatlakoztam a Magyar Postagalamb Szövetséghez, később elkezdtem a versenyzést is. Kiskunfélegyházán még néhány évtizeddel ezelőtt két egyesület működött. Mára csak egy csapatunk maradt 16 taggal, ebből 12-en aktív versenyzők. Sajnos, a legtöbb társunk idős már. Nagyon hiányoznak a fiatalok közülünk – mondta el Tóth Ferenc.
– Hogyan különböztetik meg egymástól az egyedeket?
– A jószágok ötnaposan kapnak egy gyűrűt a lábukra, amit nem lehet levenni. Ha sérülés éri azt, nem indítható többet az állat versenyen. A másik lábára kerül egy chip-es gyűrű, amely kódolható. Tartalmaz egy születési évszámot, egy egyedi azonosítót és egy helységazonosítót. Ezt át lehet tenni másik galambra is, és minden olyan információt tartalmaz, amellyel beazonosítható a versenyző. Indulás előtt le kell olvasni az adatokat, majd a hazatérést követően újra. Ezeket összesítve születik meg a végeredmény. Úgy tartják, hogy a postagalambászat a galambászat csúcsa, mivel csak egészséges állat tud versenyezni.
– Mi a jó versenyző titka?
– A kiváló eredmények elengedhetetlen feltétele az étkezés. Pontos mérést és hozzáértést igényel a takarmány beltartalmának meghatározása, kimérése. Erre szakosodott cégek is vannak már, akik a fajtának, korának és versenyszámának megfelelően állítják össze a magokat.
– Hogyan készítik fel a galambokat?
– Áprilistól kezdve 12-13 hétvégét érintenek a versenyek, ahol az egy évesnél idősebb állatok mérik össze tudásukat. Mint más sportágakban, úgy itt is a tréninggel kezdődik minden. Először kisebb, 10 km-es távokra küldjük a galambokat, majd folyamatosan növelve a terhelést, lassan eljutunk a 240 km-es, hivatalos versenytávhoz. Úgynevezett kerületekben versenyzünk, vagyis a környező városok: Cegléd, Lajosmizse, Kecskemét és Nagykőrös tartoznak hozzánk. Távok tekintetében négy nagy csoportot különböztetünk meg: a rövid 100-300 km, a közép 300-500 km, a hosszú 500-800 km és létezik maratoni is, amely 800 kilométertől indul. Azt tartják, hogy a Föld mágneses ereje hívja haza őket és csupán az utolsó öt kilométeres szakaszon tájékozódnak a szemükkel.
– Mi történik a már kiöregedett példányokkal?
– Akár 10 évig is versenyezhet egy állat. A legeredményesebbeket árverésen adják el, akár milliós összegekért is. Ezeket tenyésztésre használják. Minden versenyző egy-kétévente selejtezik az állományából. A sikeresek megmaradnak, a többi sokszor az asztalon végzi.
– Milyen célokat szeretnének elérni a sportág megőrzése érdekében?
– Szeretnénk felkelteni a fiatalok érdeklődését is a galambászat iránt, és további sikereket elérni magyar és külföldi versenyeken.
V. B.
