Titkok a levéltárból – A műútról
Kiskunfélegyháza város és az állam közös megegyezésével az új út városon keresztül vezető szakaszának forgalmát átvitték a belvárosi részekre, a mai Kossuth Lajos és Bajcsy-Zsilinszky utcákra. Ez a város számára többletköltséggel járt ugyan, de pozitív hozadékként ez a két utca is szilárd, bazaltköves burkolatot kapott. Sőt, ugyanebben az időben korszerűsítették a várost észak-déli irányban átszelő Kecskeméti, illetve Szegedi utcák felületét is.
Az alföldi transzverzális út építésének nagyszabású munkálatai 1895-ben kezdődtek, és 1899-ben fejeződtek be. A zárókő-letételi ünnepélyre 1899. november 12-én került sor. Az eseményt Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter is megtisztelte jelenlétével. Rajta kívül a szomszédos vármegyék fő- és alispánjai, a környező városok polgármesterei, államtitkárok, miniszteri tanácsosok, országgyűlési képviselők is részt vettek az ünnepi rendezvényen.
A résztvevők nagy számát mutatja, hogy a vasútállomásról induló kocsisor eleje már a városházánál járt, mikor a vége még csak a mai Dózsa György utca vonalánál tartott. A miniszter a polgármesteri hivatalban megtekintette a műút terveit, és megismerkedett az építkezés művezetőivel. Ezután került sor a zárókő-letételi okmány aláírására, amelyet a város levéltárában helyeztek el. A vendégek később kivonultak a feldíszített piactérre, ahol drapériával bevont ünnepi emelvényen többen is köszöntötték az egybegyűlteket. A ceremónia keretében a miniszter leütötte az 1895-1899 feliratú követ, ezzel az építkezést befejezettnek nyilvánította.
Az 1899-ben átadott új út városi átkelő szakaszát már a következő évben Műút néven szerepeltették. Az addig egybetartozó utat 1945-ben megosztották: a Szegedi úttól nyugatra eső részét Engels, a keletit Lenin után nevezték el. Ma ezeket Halasi, illetve Szentesi út néven ismerjük.
Ónodi Márta
