Hirdets
Helyi hírek 2020. november 22. 12:00

Titkok a levéltárból – A műútról

Titkok a levéltárból – A műútról
A 19. század utolsó évtizedében nagyszabású útépítési program bontakozott ki hazánkban. Ennek részét képezte az úgynevezett alföldi transzverzális műút, amely a Duna melletti Baja városától kiindulva Kecelen, Halason át érintette Félegyházát, majd folytatódott tovább Csongrád, Szentes irányában Szarvason és Gyulán át a ma Románia területén lévő Kisjenő nevű településig. Az akkor hat vármegyén keresztülhaladó, 300 km hosszúságú, szilárd burkolatú állami közút volt hivatva összekötni az alföldi településeket, így segítve gazdasági és kulturális fejlődésük kibontakozását.

Kiskunfélegyháza város és az állam közös megegyezésével az új út városon keresztül vezető szakaszának forgalmát átvitték a belvárosi részekre, a mai Kossuth Lajos és Bajcsy-Zsilinszky utcákra. Ez a város számára többletköltséggel járt ugyan, de pozitív hozadékként ez a két utca is szilárd, bazaltköves burkolatot kapott. Sőt, ugyanebben az időben korszerűsítették a várost észak-déli irányban átszelő Kecskeméti, illetve Szegedi utcák felületét is.

Az alföldi transzverzális út építésének nagyszabású munkálatai 1895-ben kezdődtek, és 1899-ben fejeződtek be. A zárókő-letételi ünnepélyre 1899. november 12-én került sor. Az eseményt Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter is megtisztelte jelenlétével. Rajta kívül a szomszédos vármegyék fő- és alispánjai, a környező városok polgármesterei, államtitkárok, miniszteri tanácsosok, országgyűlési képviselők is részt vettek az ünnepi rendezvényen.

A résztvevők nagy számát mutatja, hogy a vasútállomásról induló kocsisor eleje már a városházánál járt, mikor a vége még csak a mai Dózsa György utca vonalánál tartott. A miniszter a polgármesteri hivatalban megtekintette a műút terveit, és megismerkedett az építkezés művezetőivel. Ezután került sor a zárókő-letételi okmány aláírására, amelyet a város levéltárában helyeztek el. A vendégek később kivonultak a feldíszített piactérre, ahol drapériával bevont ünnepi emelvényen többen is köszöntötték az egybegyűlteket. A ceremónia keretében a miniszter leütötte az 1895-1899 feliratú követ, ezzel az építkezést befejezettnek nyilvánította.

Az 1899-ben átadott új út városi átkelő szakaszát már a következő évben Műút néven szerepeltették. Az addig egybetartozó utat 1945-ben megosztották: a Szegedi úttól nyugatra eső részét Engels, a keletit Lenin után nevezték el. Ma ezeket Halasi, illetve Szentesi út néven ismerjük.

Ónodi Márta

 

Kövessen minket a Facebookon is!