Meghalt Balázs Fecó
Balázs Fecó mindössze négyéves volt, mikor édesenyja meghalt, emiatt édesapja családjához került gyerekként. Apai nagyanyja a Ferencvárosban lakott, egy gangos ház földszinti lakásában. Balázs Fecó elmondása alapján nagy hatással voltak rá a hétvégente ebédidőben a házban megjelenő vándormuzsikusok, akik a kor slágereit játszva próbáltak bevételhez jutni. A gyerek Balázs Fecó pedig hol az ablakból, hol a gangon állva csodálta őket. Egyik karácsonyra kapott egy tangóharmonikát, és már volt min gyakorolnia, sőt, meg is tanulta a muzsikusoktól hallott dalok nagy részét. Egyik alkalommal, mikor nem jött zenész, összeszedte a bátorságát, és kiment a gangra játszani. Sokan meg sem nézték, hogy ki játszik, de fizettek a kellemes zenéért. Így Balázs Fecó első gázsija ilyen, az ablakon át kidobott, újságpapírba csomagolt aprópénzekből tevődött össze – írta cikkében az Origo.
– Családunkban soha nem volt zenész. Talán én sem lettem volna az, ha a ferencvárosi bérházban, ahová születtem, nem lakik egy három leánygyermekkel rendelkező zongoratanárnő. Eleinte a klasszikus zene állt közelebb hozzám, azután annyira megfogott a Beatles és a Rolling Stones, hogy ettől kezdve a rockzenének éltem – emlékezett.
Tizenévesen a Ferencváros utánpótláscsapatában is játszott, miközben már javában zenélt – természetesen zongorán tanult. A Fradi a hatvanas években indult a Vásárvárosok Kupája sorozatban, és az egyik meccsük előtt kölyökmeccsen pályára lépett a tinédzser Balázs Fecó is, de megsérült. A karját törte egy esésnél, ami azért volt különösen problémás, mert másnap zongoravizsgája lett volna, amire értelemszerűen nem tudott elmenni. A sérülés így fordulópontot jelentett, mivel a szülei eltiltották a sporttól. Így Balázs Fecó végül már a foci nélkül fejezte be a zenei általános iskolát, ahonnan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába ment zongora szakra.
A Korál együttes 1978-ban: Balázs Fecó (orgona/ének), Schöller Zsolt (basszusgitár), Fischer László (gitár), Pados István (dob)
Fotó: Fortepan – Urbán Tamás
Korál
Az köztudott, hogy a híres Korált Balázs Fecó alapította, de azt talán kevesebben tudják, hogy 1967-ben, még középiskolásként játszott a Neoton együttesben is. Ekkor már ott volt Som Lajos is, aki többek között csellón is segítette Csepregi Éváékat. 1971-ben Balázs Fecó Som Lajossal együtt alapította meg az első magyar hardrock együttest, a Taurust. Egy afrikai Neoton-turnéról hazafelé megnéztek egy amszterdami Black Sabbath-koncertet, és állítólag akkor döntötték el, hogy ők is hasonlóan kemény zenét szeretnének játszani. A Taurus megszűnése után Balázs Fecó bő egy évig külföldön dolgozott vendéglátós zenészként, majd 1975-ben a Koncz Zsuzsát kísérő zenekarba került, amit lehet akár a Korál elődjének is tekinteni. Ugyanis ennek magjából született meg három évvel később, 1978-ban a már önálló Korál együttes. Első koncertjük május 1-jén volt a Budai Ifjúsági Parkban.
– Már konziba jártam, amikor 1967-ben amatőr zenekarommal részt vettünk a kerületi Ki mit tud? selejtezőjén. A szintén induló és tovább is jutó Neoton orgonistáját épp akkor hívták be, így megkerestek engem. 1971-ig zenéltem velük, 1972-74 között a Taurus következett, majd 1986-ig a Korál. Ezután film- és színházi zenéket írtam, szintetizátorlemezeket készítettem, valamint koncertek segítségével sikerült rendbe hozni a sitkei kápolnát – ezt 1991-ben mesélte a Pesti műsornak.
Az első évek alatt jó pár tagcsere történt: a Balázs Fecó haláláig hivatalos felállásban doboló Dorozsmai Péter például csak az első koncert után három évvel, 1980-ban csatlakozott csak az együtteshez. Egyébként az ifiparkos koncerten már ott volt az azóta is Korál-tag, Fisher László, aki annak idején a Beatricéből érkezett az együttesbe. A zenekar eredetileg öttagú lett volna, és Balázs Fecó az orgona mellett csak apróbb vokálos feladatokat szánt magának. Ugyanis külön énekessel készültek: Balázs Fecó meg is tudta győzni a P. Mobilt éppen akkor elhagyó Vikidál Gyulát, hogy csatlakozzon hozzájuk. Próbáltak is vagy két hónapig, de az első koncert előtt egy-két héttel Vikidál közölte, hogy nem tudja vállalni a közös zenélést. (Ő végül a Dinamitban folytatta.) Így Balázs Fecóra hárult a feladat, neki kellett a teljes műsort elénekelnie. És ez végig így maradt a Korál további évtizedeiben is.
A Korál első lemeze1980-ban jelent meg, és leginkább a Taurus együttes nótái kerültek rá. A lemez 300 ezer példányban kelt el. Sokat jelenthet az adat, hogy akkoriban százezer eladott lemezért járt az aranylemez minősítés. Az igazi, országosnak mondható népszerűséget az 1981-es Táncdalfesztiválon való részvétel jelentett nekik. A lehetőséget egyébként Erdős Péter, a Hanglemezgyár teljhatalmú ura ajánlotta fel a zenekarnak. Balázs Fecóék ekkor adták elő először a Homok a szélben című, azóta is talán a legnagyobb slágerüket.
A legsikeresebb felállás 1983-ban alakult ki, amikor Dorozsmai Péter barátja, Fekete Tibor csatlakozott basszusgitárosként. A felállás azóta is változatlan volt, csupán egy közreműködő zenész, Kiss Zoltán segítette ki a zenekart alkalmanként. Az első időkben hetente legalább ötször léptek fel csak Magyarországon, és olyan sikeresek voltak, hogy 1984-ben már Kubába mentek turnéra. De voltak Svájcban is koncertkörúton, és így, az ORI segítségével jutottak el az akkori Jugoszláviába és az NDK-ba is.
Az amúgy is dallamos rockot játszó Korál nem tartozott a balhésabb zenekarok közé. Komolyabb atrocitások nem történtek a koncertjeiken. Olyan viszont előfordult, hogy Balázs Fecó egyik vidéki koncertjük előtt próbálta megvédeni a közönség néhány tagját, ahogy akkor mondták, a gyerekeket az őket vegzáló rendőröktől. A rendőr nem ismerte meg, hogy a lassan kezdődő koncert egyik zenésze kelt a fiatalok védelmére, és elkérte Balázs Fecó személyi igazolványát, aki csak annyit válaszolt erre: miért, attól okosabb leszel? A redőr természetesen pofonnal válaszolt a pimaszságra, de ennél komolyabb balhéra valóban nem volt példa a Korál több évtizedes működése alatt. Ebben persze közrejátszott az is, hogy a zenekar a hetvenes évek legvégén alakult, sikereiket is a nyolcvanas években érték el. A rendőrök erőszakos fellépése jóval megszokottabb volt a korábbi évtizedekben, mint a rendszerváltás előtti nyolcvanas években. A Korál a nagy sikerek ellenére 1986-ban ideiglenesen beszüntette működését. A tagok egyrészt belefáradtak a többévi koncertezésbe, másrészt közülük többeknek voltak már mellékprojektjeik. És persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az időben kezdett egyre több teret és rajongót nyerni a diszkózene Magyarországon.
– Úgy érzem, amit akkor el lehetett érni, az nekünk mind összejött. Emellett a 80-as évek elején egy olyan zenei közeg kezdett kialakulni, amiben már nem akartunk részt venni. A mi zenénk nem fért össze az akkori légkörrel, a Limbó hintóval és társaival. Tudni kell időben lelépni – vélekedett akkor a Korál együttesről.
Jó 12 év szünet következett az együttes életében. 1997-ben egy Kisstadionbeli koncerttel tértek vissza. Az év koncertje eMeRTon-díjat kapták meg a buliért.
Fotó: Oriskó Norbert – Tények.sk
Sitke
Balázs Fecó a Korál 1986-os leállása előtti utolsó turnéján ismerte meg a Sárvár melletti Sitkén található, nagyon romos kápolnára. Elhatározta, hogy zenészbarátok segítségével felújíttatják, és így megmentik a pusztulástól. 1986-ban rendezték ott, a kápolna szomszédságában az első Sitkei Rockfesztivált, amit azóta is minden évben, az utolsó augusztusi szombaton rendeznek.
A Kisstadionba visszatértek 2000-ben és 2006-ban is. Utóbbi koncert egyben lemezbemutató is volt, mert abban az évben jelent meg a Korál sorban a tízedik, egyben az utolsó stúdióalbuma. A 40 éves születésnapját egy búcsúkoncerttel ünnepelte a zenekar 2018 májusában. A koncert egy részében szimfonikus zenekar is támogatta Balázs Fecóékat. A Korál soha nem oszlott fel, de a 2000-es években már csak időszakosan, egy-egy nagyobb koncertekre állt össze.
Fotó: Blikk – Varga Imre
A zenész úgy gondolta, hogy az őszinteség mindenhol fontos, a dalszövegben is.
– Talán azért fogja meg a mai lányokat és srácokat ez a zene, mert egy hiteles kort képvisel. Amúgy is azt látom, az emberek keresnek valamit, ami őszinte, mert ilyesmivel mostanában az élet semelyik területén sem találkozhatnak – nyilatkozta.
