Titkok a levéltárból – A Bazár nevű épületről
Itt épült fel a 19. század végén az úgynevezett Bazár, amely földszintes toldalékszárnyként csatlakozott a város egyik legrégebbi épületéhez, az emeletes Görögházhoz (különböző korszakokban ez utóbbi épület Kisvárosháza, illetve Halászcsárda néven élt a köztudatban). A Bazár elnevezés utalt az új épület üzleti célú szerepére.
Egy új üzletsor létesítésének terve már 1889-ben felmerült a városi tanács ülésén, de a helykijelölésre csak később került sor. A végleges, 1892-es döntés értelmében az új, nyolc üzlethelyiségnek otthont adó épület a Görögház folytatásaként készült el, homlokzattal az akkori Draskovits-féle ház (később Állami Áruház, majd régi Centrum Áruház) felé nézve. A város több mint 7000 forintot biztosított az építkezésre. A terveket Danszky Mihály félegyházi vállalkozó készítette el. Az elkészült új üzletházat a városi elöljáróság már 1894-ben tíz évre bérbe is adta Krausz Józsefnek, évi 1200 forintért. A „sorboltnak” is nevezett Bazár tehát viszonylag gyorsan megtérülő városi befektetésnek számított.
Az idők során az épület egyes helyiségei funkcióváltáson estek át. Átalakult maga a homlokzat is, hiszen a korábbi egységes portálok rendszere az átépített nagyobb méretű kirakatok miatt megbomlott. Mára az épület eredeti „Bazár” elnevezése szinte teljesen kikopott a köztudatból.
Ónodi Márta
