Őrizni, óvni, menteni a múlt értékeit
Vezető fotó: Patyi Zoltán – ArtZone Photography
– Mérlegre teszi ilyenkor az ember a munkáját?
– Eltelt öt esztendő. 2020 januárjában úgy indultam az új évnek, hogy ez az intézményvezetői ciklus utolsó éve. Egyrészt összegezni kell majd a 2016-2020 között vállalt célkitűzéseket, elvégzett feladatokat, a nagy terveket és megvalósult álmokat. Ha megvan a számvetés, akkor át kell gondolni a folytatást. Mi maradt el, mit lehet még jobban csinálni, hogy a múzeumunk jól működjön, minden a helyén legyen, sok látogatót tudjunk fogadni, sokféle szolgáltatást kínáljunk és – lépést tartva a világ kihívásaival – a múlt megőrzött emlékeit és értékeit tovább tudjuk adni. 1993-ban kerültem a Kiskun Múzeumba tárlatvezetőként. A múzeum világa magával ragadott. Először a pedagógiai alapdiploma után múzeumpedagógiát tanultam és ezen a területen dolgoztam, miközben megismertem a teljes múzeum gyűjteményi anyagát, az erre épülő kiállításokat és a látogatófogadás minden oldalát. Ezt követően néprajzszakot végeztem és 2002-től már a muzeológiai munka került előtérbe, néprajzi és helytörténeti gyűjtéssel, kutatással és a gyűjtemények gondozásával is foglalkoztam, és teszem ezt a mai napig.
Fotó: Patyi Zoltán – ArtZone Photography
1993 és 2010 között három igazgatója volt a Kiskun Múzeumnak: dr. Fazekas István, Bánkiné dr. Molnár Erzsébet és Rosta Szabolcs. Mindhármuknak nagyon sokat köszönhetek, így ezt követően nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy 2010 decemberében kineveztek a Kiskun Múzeum igazgatójának, majd 2016-tól újabb öt esztendőre kaptam megbízatást. A múzeumban és a múzeumért eddig végzett több mint 25 éves szakmai munkám és a 10 éves vezetői gyakorlatom során mindig arra törekedtem, hogy a Kiskun Múzeum ismert, nyitott és látogatóbarát közintézménnyé váljon.
– Milyen mérföldkövek jelezték a múzeum szakmai életében az Ön vezetői munkásságát?
– Ha visszatekintek az elmúlt 5-10 év eseményeire, azt tudom mondani, hogy apró lépésekkel mindig egy kicsit előrébb jutottunk. Ez alatt a 10 esztendő alatt nagyon sok változás történt a múzeum életében, így csak néhányat szeretnék kiemelni, minden területről egyet-egyet. A legnagyobb horderejű változás 2012-2013-2014-ben történt, hiszen ez a három esztendő fenntartóváltásai egy teljesen új utat nyitottak meg intézményünk előtt. Az a tény, hogy újra városi múzeum, a város múzeuma lettünk, önálló intézményként újralapítva, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Emlékház és a Móra Ferenc Emlékház egyesítésével, nagy dolog, és egyben nagy feladat is volt. Ettől kezdve indult el egy komplex fejlesztés, amelynek eredményeit 2015-2019 között már élvezhette a látogatóközönség.
E megújulás látványos részei voltak a Petőfi Sándor Emlékház újragondolása, az ott lévő kiállítások megújítása, bővítése és a Művész-tér kialakítása, a Kiskun Múzeumban új állandó tárlatok megépítése, tanulmányraktárak kialakítása, a műemléképületek állagmegóvása, a szélmalom felújítása. A tárlatok interaktív elemekkel bővítése és a múzeumpedagógiai terület fejlesztése nagyon fontos. Mindezt tovább erősítettük a saját múzeumi applikációnk kifejlesztésével is, így a guide rendszeren keresztül sokkal több információt tudunk nyújtani a látogatóknak a műtárgyakról, történetükről, mint korábban a kiállítási tablókon. És persze vannak a múzeumnak olyan részei és munkaterületei is, amelyek nem láthatók közvetlenül, a látogatók nem találkoznak vele, de ezek nélkül nem lenne múzeum. Fontos volt e területek megújítása is, mint a gyűjteményi raktárak rendezése, a tárolás, az állagmegóvás, a dokumentálás és a digitalizálás helyzetének megoldása és a munkatársak megfelelő munkafeltételeinek és tereinek kialakítása. Ezen a területen is sokat léptünk előre.
Móra-nap a Móra szülőházban, 2018. július 19-én
– Most, hogy újabb öt évre az intézmény vezetője lesz, milyen célok megvalósítása élvez prioritást?
– A következő ötéves ciklus kis és nagy terveket bőven tartalmaz. A legfontosabb természetesen a megkezdett komplex fejlesztés folytatása, amely három területet ölel fel – az első, amivel a látogató találkozik, a második az a tudásbázis, a gyűjtemény és a hozzá kapcsolódó összes feladat, amely alapja a látogatók kiszolgálásának, és a harmadik, maga a jól működő intézmény, ami megteremti és garantálja az első két fő terület ellátását. Néhány terv, feladat, amit szeretnék megvalósítani az elkövetkező években: az állandó kiállítások közül a büntetéstörténeti kiállítás – vagy ahogy a köztudatban van, a Börtönmúzeum – megújítása a legfontosabb.
A múzeumi kiadványok sorát bővíteni kell, elsősorban kiállítás-vezetők, rövid ismertetőfüzetek kiadását tervezem. Sok rendezvény, ismeretterjesztő és tudományos program terve vár megvalósításra, valamint a múzeumpedagógia új területeit (online) is beépítik majd a kínálatba. A turizmus nagyon sok lehetőséget rejt, ezt szeretnénk erősíteni, hogy minél több kiránduló, – akár csoport, szakmai és baráti társaság, család, egyéni látogató – érkezik városunkba, teljes körű kínálattal tudjuk fogadni. A turizmus látogatói mellett nagyon fontos a helyi és a környékbeli lakosságnak kínált múzeumi programok bővítése és a kapcsolattartás erősítése.
Holló László emlékülés, 2017. november
A gyűjtemény, mint a múzeum alapjának gyarapítása, feldolgozása és közkinccsé tétele alapfeladatunk. A raktári rend kialakítása, az állagmegóvás és a digitalizálás kap nagyobb hangsúlyt a következő időszakban. Számos helytörténeti kutatást tervezünk a helyi közgyűjtemények összefogásával, valamint régi törekvés egy helyi kutatóműhely megalakítása is. A szakmai munka megvalósításához képzett és alkalmas kollektíva, megfelelő épületek és infrastruktúra, valamint biztos alapokon álló költségvetés szükséges, vagyis egy jól működő intézmény.
Fotó: Patyi Zoltán – ArtZone Photography
Egy intézményt vezetni csak hosszú tanulási folyamat eredményeként lehet. Az ember nap mint nap folyamatosan tanul, mindig vannak váratlan, megoldásra váró helyzetek és felelősségteljesen kell dönteni. Nagyon fontos számomra a magas szintű szakmai munka, aminek eléréséhez sok támogatást és segítséget kapok. Köszönettel tartozom a fenntartó önkormányzatnak, a polgármesteri hivatalnak, a múzeumért dolgozó elhivatott kollégáimnak és természetesen a családomnak, barátaimnak – mondta el lapunknak Mészáros Márta.
s. r.
