Kutatás: Így hatott a világjárvány a munkanapjainkra
2020 jelentősen megváltoztatta azt, ahogyan a munkánkról, munkahelyünkről gondolkodunk, és azt is, ahogyan a mindennapi munkafolyamatainkat szervezzük. Átalakult a munkaidő megoszlása, egészen máshogyan működünk együtt vagy beszélgetünk kollégáinkkal, mint a járvány előtt. A helyzet befolyásolta a rugalmasságot, önállóságot, motivációt is. De pontosan hogyan? Erre kereste a választ közös reprezentatív, a munkaadói és munkavállalói oldalt egyaránt megszólító kutatásában a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG), melynek most első részét mutatjuk be.
– Ami 2020-ban történt, az korábban sosem látott sebességgel változtatta meg a munkaerőpiac átalakulásának folyamatát. Úgy gondolom, a lezajlott változások organikusan is megtörténtek volna, de az idei kényszerpálya hatására sok évet léptünk előre az időben. A járványhelyzet miatt számos cég fennállásának történetében először, éles környezetben próbálhatta ki a vállalati szintű távoli munkavégzést, tudatosabbá vált az online kollaborációs eszközök használata, és a vállalati kultúra részévé vált az új működési modell. Mindez alapjaiban írhatja át a korábbi rutinokat – ezt az új helyzetet vizsgáltuk számos szempontból friss kutatásunkban – foglalja össze Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.
– Ha a jó oldaláról nézzük a dolgokat, a Covid felgyorsított egy sor, a munka világát jelentősen átalakító trendet, legyen szó a digitalizációról, a távmunkáról, a flexibilisebb munkavégzésről, vagy a közép- és felsővezetők szerepének az átalakulásáról. A kérdés az, hogy ezekből mennyi marad meg a jövőben, és mennyiben térünk vissza a Covid előtti időkhöz. Mi azt gondoljuk, hogy a vállalatok akkor lesznek sikeresek, ha építeni fognak 2020 tapasztalataira és nem ott kezdik majd a Covid utáni időszakot, mint ahol abbahagyták előtte – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.
Többet dolgozunk egyedül
Egy átlagos hazai munkavállaló a járvány következtében a munkahetéből több időt fordít egyéni munkára, mint korábban, míg ezzel páhuzamosan kevesebbet a munkatársakkal közösen végzett munkára, és a megbeszélésekre. Az elmélyedést igénylő tevékenységekre, mint például a tanulás, viszont több időt szántak egy héten a megkérdezettek, mint a járvány előtti időkben, hiszen az ilyen típusú feladatoknak kedvezett az otthoni munkavégzés széleskörű térnyerése.
Bár azt várnánk, hogy a kollégákkal töltött közösségi időt, közös beszélgetéseket a járvány időszaka megrövidítette, a visszajelzések azt mutatják, hogy az erre fordított idő – feltételezhetően a technikai megoldásoknak köszönhetően – változatlan maradt a járvány előtti szokásokhoz képest. Ugyancsak nem befolyásolta a járvány a felettessel egyeztetésekre, külsős (pl. ügyfelekkel folytatott) megbeszélésekre fordított munkaidő hosszát.
Rugalmasság térben és időben
A járványhelyzet mind a munkaadók, mind a munkavállalók szerint is elsősorban az önállóságra, rugalmasságra, és a munka-szabadidő egyensúlyára volt a legjelentősebb hatással. A munkáltatók a feladatok idő- és térbeli rugalmasságát viszont nagyobb pozitívumnak érzékelték, mint a munkavállalók. Érdekes különbség, hogy a munkavállalók a megváltozott helyzet testi egészségre gyakorolt pozitív hatását jelezték fontos változásként, míg azt a munkaadók kisebb százaléka véli ezt a szempontot lényegesnek, hisz arra kisebb rálátása volt idén.
A munkavállalók úgy érzik, hogy inkább rosszabb hatással volt a munkavégzés hatékonyságára a járványhelyzet, mint a munkáltatók. Abban viszont egyetértenek, hogy a járványhelyzet miatti új típusú munkavégzés rosszul hatott a csapatmunka korábban megszokott módjaira, valamint a mentális egészségre is. Az említetteken felül a munkavállalók úgy érzik, a munka-szabadidő egyensúlya a szabadidő kárára sérült, míg a munkáltatók a sikerélmények elmaradását vélik nagyobb problémának.
Függetlenség és együttműködés
A járványhelyzet a munkával kapcsolatos személyes érzéseket is átalakította. A munkavállalók 57 százaléka úgy ítéli meg, hogy a munkahelyi függetlenségére pozitív hatást gyakorolt a helyzet, felelősségérzet szempontjából pedig több mint egyharmaduk (35 százalékuk) számolt be javulásról. A motivációt tekintve a válaszadók 39 százaléka szerint nem változott idén semmi, míg viszonylag kiegyenlített módon, 30 százalékuk ítélte meg negatívnak és 32 százalékuk pozitívnak a beállt változásokat. A távolság ellenére a munkatársakkal való kapcsolat a válaszadók 30 százaléka szerint javult a járvány időszaka alatt, míg 31 százalékuk negatív hatásokról számolt be. A felettesektől kapott visszajelzések átalakulását szintén közel hasonló arányban ítélték meg pozitívan és negatívan: 32 százalékuk romlásról, míg 30 százalékuk javulásról számolt be ezen a területen.
2020 tavaszának nagy kérdése volt, hogy az egyik pillanatról a másikra nem egymás közelében dolgozó kollégák milyen módon hangolják össze munkájukat. Az ebben az időszakban bevezetett együttműködést támogató eszközöket a munkavállalók 40 százaléka pozitív változásnak ítélte meg, és csak 22 százalékuk találta negatívnak. Így a munkavállalók 36 százaléka magukban az együttműködési folyamatokban is javulást érzékelt a járvány hatására, bár a személyes kontaktust ennek ellenére hiányolja a kollégákkal.
Nehezebben követhető a teljesítmény
A munkáltatók a távoli munkavégzés pozitív hatásait leginkább a feladatok kiosztásával kapcsolatban látják: 37 százalékuk ítélte meg úgy, hogy jobb lett a helyzet idén ebből a szempontból, míg 44 százalékuk semleges hatásokról számolt be. A munkavállalói kommunikációra szintén inkább pozitív (36 százalék) volt az idei év hatása a munkáltatók szerint, mint negatív (25 százalék). A fentiek hatására a kollégák közötti együttműködés is javult 2020-ban: a megkérdezett cégek 35 százaléka számolt be javulásról, 33 százalékuk pedig stagnálásról ezen a területen.
Amiben viszont kárt tett a munkáltatók szemszögéből a járványhelyzet az a munkavállalók teljesítményének nyomon követhetősége. A munkáltatók 36 százaléka szerint negatív hatással volt erre az idei év, és csupán 24 százalékuk számolt be javulásról ezen a téren. Ugyancsak megnehezítette a távolság a mentorálást és az oktatást: a válaszoló cégek 42 százaléka számolt be negatív hatásokról, míg 22 százalékuk érzékelte úgy, hogy a járvány ellenére is fejlődni tudott a vállalat ezeken a területeken.
