Kultúra 2020. december 14. 15:30

Nem szól többé vidáman a szaxofon...

Nem szól többé vidáman a szaxofon...
Süsü ma furcsán ébredt. Nem értette miért van ilyen pocsék kedve. Pedig a kiskirályfi azt mondta, délután játszanak majd. Süsü akkor érzett hasonlót utoljára, amikor Csukás Pista bácsi aludt el örökre. Azóta már Süsü is tudja a tragikus hírt, nem szól többé vidáman a szaxofon, sőt, egyáltalán nem szól többé. Az egyfejű és a kiskirályfi azóta is némán ül a vackorfa tövében. Nyugodj békében, Bergendy István! – írta Facebook-oldalán a művészt búcsúztatva az Újságmúzeum.

Meghalt Bergendy István Liszt Ferenc-díjas zenész, a Bergendy együttes alapítója és vezetője. A szaxofonos, klarinétos, zeneszerző 81 évesen halt meg, a koronavírus-fertőzés szövődményeinek következtében. A zenekar nevéhez olyan slágerek fűződtek, mint a Jöjj vissza, vándor, a Sajtból van a Hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskolatáska – írta cikkében az Origo.

A Szolnokon született Bergendy István első hangszere a tangóharmonika volt, majd szaxofonra váltott. A középsikolában Rock néven megalapította elős együttesét. A  Műszaki Egyetemen tanult, ahol játszott a helyi szimfonikus zenekarban is. Élete első zeneakadémiás fellépése is ezzel a zenekarral volt 1958-ban. Abban az évben alapították meg a Közgazdasági Egyetem klubjában megalakult Ifjúsági Jazzegyüttest, amelyben öccse, Péter szaxofonozott és fuvolázott. A zenekar a Bergendy nevet 1962-ben vette fel. Ettől az évtől kezdve már rendszeres fellépéseik voltak: nyáron a Budai Ifjúsági Parkban, télen pedig annak fedett klubjában, a Dáliában.

A beathullám hatására a dixieland és a jazz mellett ők is egyre több gitárzenét játszottak, ki is bővült egy gitárossal a zenekar. Majdnem Szörényi Levente lett a Bergendy-együttes gitárosa. Erről Bergendy István az Origónak 8 évvel ezelőtt azt mondta: „1964-ben én is hívtam Szörényi Leventét a Bergendybe, de azt mondta nekem, hogy csak akkor tud jönni, ha hozhatja a bátyját is basszusgitározni. Nekünk viszont ott volt basszgitárosnak a Gáspár Karcsi, akinek akkor született gyereke, nem tehettem meg, hogy kirúgom a zenekarból. Úgyhogy végül csak a Kár a benzinért című filmben zenéltünk együtt, ő pedig elment az Illésbe.”

A zenekar komoly szakmai elismertséget szerzett már az első években, többek között ennek köszönhetően is hívták őket különböző helyekre. A sokak által éveken át csak áhított lemezfelvétel, élő rádióadás vagy egy komolyabb turné nekik valamivel könnyebben összejöttek. 

 

A Bergendy-együttes Delhusa Gjont is felkérte énekesnek Demjén Ferenc kiválása után.
A kép 1977-ben készült
Fotó: FORTEPAN – URBÁN TAMÁS


A hatvanas évek második felében a zenekar éveken át külföldön „vendéglátózott”. Játszottak Svájcban, Németországban és néhány skandináv országokban is. Hazatérésük után, 1969-ben saját klubot alapítottak a Ganz-Mávag Művelődési Házban. 1970-ben csatlakozott hozzájuk Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc basszusgitáros-énekes-szövegíró.


Ez volt a zenekar legsikeresebb korszaka.

Az 1970-es szilveszteri tévéműsor révén már országszerte ismertek lettek. Ez, a komoly sikereket hozó korszak 1976-ig tartott. Demjén  Ferenc 1977-től kivált az együttesből, megalapította a rockosabb vonalat képviselő V' Moto Rock együttes. Bergendy István Demjén kiválásával kapcsolatban a Hangelemezgyár rettegett menedzseréről, Erdős Péterről az Origónak azt mondta, „róla csak annyit, hogy bejött hozzánk '76-ban, hogy a Rózsi el van nyomva a zenekarban, kellene neki egy szólólemezt. Egy évvel később már nem volt az együttes tagja.”
 

Bergendy István 1984-ben
Fotó: FORTEPAN – URBÁN TAMÁS


Valamivel Demjén Ferenc kiválása előtt Latzin Norbert is elhagyta az együttest. Két alapvető szerzőjüket veszítették el akkor Bergendy Istvánék. Erről azt mondta, „mindenféle stílusban csináltunk utána zenét, volt őszinte kőkemény rock-korszakunk is, akkor jött hozzánk énekesnek a Balogh Feri. Én pedig azt mondtam, hogy ha eddig operettzenekar voltunk, akkor most meghasonlunk, és megmutatjuk, hogy nem vagyunk az: én egy évig fél hajjal, fél szakállal, fél arccal jártam mindenhová.”

A Bergendy-együttesnek fontos szerepe volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében. Bergendy Istvánék segítették pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert és Katona Klárit is.

Az együttes néhány jazzfesztiválos koncertlemez után 1980-tól egyre több mesejátékhoz készített zenét, valamint gyermekalbumokat is kiadtak. Bergendy István szerezte Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéjét, emellett musicaleket is írt. A Bergendy-együttes működése a 2000 utáni években leginkább csak báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokra, szabadtéri fesztiválokra korlátozódott.

Bergendy Istvánt 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.

Vezető fotó: Bergendy István, a Süsü a sárkány zeneszerzője zenél a Déryné közben, ahol utcabált tartott az 53. születésnapját ünneplő József Attila Színház 2009-ben
MTI – Mohai Balázs

 

Kövessen minket a Facebookon is!