Magyarországon is okozott kárt az erőteljes horvát földrengés
A horvátországi 6,4-es erősségű földmozgást számos nagyvárosban érezni lehetett, a magasabb épületek helyenként szabályosan kilengtek.
Délidőben, fél egy előtt nem sokkal érkeztek az első jelzések, Pécsről, Budapestről is. A ma.hu egyik olvasója a 7. kerület egyik irodaházában érezte, ahogy meglendül az épület, mások Zuglóból a csillárok meglendüléséről, a kanapé megmozdulásáról számoltak be. Az Időkép egyik munkatársa a 11. kerületben egy 7. emeleti lakásban észlelte az épület meglendülését. "12:22 órakor földrengés volt Balatonszemesen. A csillár vagy 4 percig lengett utána" – írta az Időkép egyik észlelője. Zalalövőn a szekrények mozdultak meg, a fővárosi Kőbányán másodpercekig kilengett egy épület – írták mások.
Székesfehérváron több helyen is megmozdultak a csillárok, a Portfolio egyik forrása arról számolt be, az akváriumából elkezdett kicsapni a víz.
Többek között Dunaújvárosban, Kaposváron, Szekszárdon, Érden, Veszprémben, a Balatonnál, Nagykanizsán, Pécsen és Zalaegerszegen is érezték a földmozgást.
Az európai földrengésfigyelő szolgálat szerint Horvátországban volt egy 6,3-as erősségű rengés magyar idő szerint 12:19-kor, az epicentruma Zágrábtól délre, Petrinja településnél volt, Sisak (Sziszák) közelében. Azóta többször is újra megmozdult Horvátországban a föld.
A baon.hu írása szerint kedden kora délután kisebb földrengést lehetett érezni az ország és Bács-Kiskun megye több pontján. Olvasóik Kiskunhalas, Baja és Kecskemét térségéből is jelezték, hogy érezték, ahogy megmozdult alattuk a föld. Volt, ahol a virágok, máshol a csillár, vagy az ágy mozdult meg a beszámolók szerint. Megmozdult a Föld Solton is 12.22-kor. A közösségi oldalakon sokan jelezték, hogy mintegy 20-30 másodpercen keresztül a település minden részén jól érezhetően mozgott a talaj, a székek, a karácsonyfán a díszek, mozogtak a csillárok.
Munkatársuk Kiskunhalason, a Kossuth utcán tapasztalta a földrengést, három lökéshullámról számolt be. A városban rengetegen érezték a földrengést, a közösségi oldalakon sokan osztották meg a tapasztaltakat. Ritter Nándorné a Fazekas Mihály utcában lakik, arról írt, hogy a csillárok mozogtak a szobában, sokan számoltak be hasonló élményekről. Mozgott a kanapé velem együtt – írta közösségi oldalán a szintén kiskunhalasi Huszti Krisztina, egy autós pedig arról számolt be, hogy éppen a Park áruház előtti kereszteződésben állt, amikor elkezdett vele billegni az autó. – Akkor mégsem szellemek jártak a konyhában, sokáig lengtek a bögrék az akasztókon – osztotta meg Zsuzsa Hász-Marton Zsuzsa a földrengésől szerzett tapasztalatait.
Bánóczki Rita arról írt, hogy lengedezett a karácsonyfájuk, Raáb Beáta pedig arról írt, hogy azt hitte, megszédült ülve. A kiskunhalasi tűzoltók éppen ebédeltek a laktanyájukban, amikor el kezdtek mozogni a tányérok az asztalon – tudtuk meg. A Baon.hu munkatársa telefonon elérte Babud Jenő tűzoltó ezredest, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének vezetőjét, aki kiskunhalasi irodájában szintén érezte a földlökéseket, az elmúlt fél órában rengeteg telefonhívás futott be hozzá, egyelőre azonban károkról nem érkezett jelentés.
A földrengést megye szerte lehetett érezni, Akasztóról, Kiskőrösről, Jánoshalmáról is sokan jelezték, hogy érezték a földmozgást.
A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Kovács Andrea érdeklődésünkre elmondta: nem érkezett hozzájuk a földrengéssel kapcsolatos káreseménnyel összefüggő bejelentés.
Minden bizonnyal a 11 óra körül bekövetkező, horvátországi, 6,3-as magnitúdójú földrengés utóhatásait lehetett érezni Bács-Kiskun megyében. Az MTI beszámolója szerint újabb, 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora délután, sérültek is lehetnek – közölte a helyi sajtó. A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt. Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre. A romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek.
Enyhe földmozgást tapasztaltak az emberek, Kalocsán és környékén is, kedden, délután fél egy körül. A rengés a visszajelzések szerint kevesebb, mint fél percig tartott, de riadalmat keltett az emberekben, hiszen szokatlan jelenségről van szó. Olvasói visszajelzések szerint Kalocsa mellett Fajszon, Uszódon, Szakmáron, Miskén, Dunapatajon, Bátyán, Solton, Hajóson, Baján is érezni lehetett a földmozgást. A rövid ideig tartó rengés következtében megmozdultak a bútorok, 5-10 centiméteres amplitúdóval kilengtek a karácsonyfák és a csillárok, de sérülés és anyagi kár nem keletkezett.
Az atomerőműben sem keletkeztek károk
December 29-én 12:21-kor földrengést észleltek Paks körzetében. Bár az atomerőműben is érezhető volt a rengés, az üzemeltetés zavartalanul folytatódik. Jelenleg minden berendezésünk rendben üzemel, ugyanakkor kollégáink az összes biztonsági rendszert ellenőrzik – közölte honlapján a Paksi Atomerőmű. A közlemény kitér rá, hogy az atomerőműben a korábbi években biztonságnövelő intézkedéseket hajtottak végre, amelynek keretében a földrengésállóságot is jelentősen megerősítették. Kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű a térségünkben előforduló földrengéseknél jelentősen erősebbeket is képes biztonsággal elviselni – olvasható a közleményben.
– Horvátországban 12:19-kor történt egy Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földrengés, és ez az, amit lehetett érezni Magyarországon – tudta meg a megyei hírportál Mukics Dániel tűzoltó alezredestől, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől. – Országszerte kaptunk lakossági bejelentéseket, én magam Budapesten is éreztem, de károkról nem érkeztek információk. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy Magyarország a kevésbé földrengésveszélyes országok közé tartozik – szögezte le.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a földrengések nem előre jelezhető jelenségek, tehát ha valaki olyan információval találkozik, hogy majd lesz egy még erősebb rengés, akkor az nem igaz, álhír, ne dőljünk be neki. Csak a már bekövetkezett földrengések gyakoriságával és erősségének a kutatásával lehet megsaccolni, hogy egy ország mennyire földrengésveszélyes, és Magyarország szerencsés: ritkák a földrengések és nagyon enyhék.
Mukics nyomatékosan kérte, hogy ha bárki a jövőben hasonló jelenséget tapasztalna, ne kezdjen el menekülni az épületből, mert a legtöbb baleset pont ennek következtében történik.
A nem rögzített tárgyak, vagy a csillárok leeshetnek, és ha „pont ilyenkor rohangálunk a szobában, abból sérülés lehet”. A helyes eljárás a tiszt szerint az, ha bebújunk az ágy, vagy az asztal alá, vagy ha nincs bútor a helyiségben, akkor az ajtófélfa alatt érdemes átvészelni a földrengést.
A horvát Jutarnij List a Facebookon élőben közvetítette a horvátországi eseményeket.
Utórengések előfordulhatnak
A földrengések mibenlétéről dr. Iványosi-Szabó András kecskeméti geológust kérdeztük, aki elmondta, hogy több fajta földrengéstípus létezik.
– A földfelszínen hatalmas kőzetlemezek mozognak 6-10 milliméter éves sebességgel. A találkozási zónáikban mély gyökerű, több 10 kilométeres feszültségek pattannak ki. Ilyenek vannak Alaszkában, a Dél-Amerikai partszegélyen Chilében, az Atacama Sivatag vidékén vagy Kaliforniában. Ezek hosszanti kiterjedésű rengések – mondta Iványosi-Szabó András. A másik típusúak a vulkanizmushoz köthető földrengések, amelyek lokálisak, pontszerű rengések, de mélyebb gyökerűek. A harmadik típusúak lokális rengések, például egy nagyobb barlang beomlása következtében keletkeznek. Előfordulnak a helyi törésvonalak mentén létrejövő rengések, ilyenek lehetnek a Duna-Tisza közén időnként jelentkező rengések és valószínűleg ilyen volt a hétfői, jelentős horvátországi rengés is. A kedden hazánkban érezhető rengés bizonyosan a horvátországi nagy földrengés kivetülése volt.
– A Kárpát-medencét általában észak-keleti-dél-nyugati irányban harántoló lemezek mentén is kipattanhatnak földrengések. Az 1911-es kecskeméti egy ilyen típusú, meglehetősen nagy rengés volt – mutatott rá a geológus. A rengéshullám okai terjedhetnek alulról fölfelé, vagy pedig hosszanti irányban. Az alulról fölfelé terjedő lökéshullámok még pusztítóbbak, mert feldobja a tárgyakat, épületeket a levegőbe, amelyek a földre visszaérve összeroppannak. A hosszanti rengés pedig szétzilálja az épületek szerkezetét.
A nagy rengések után sok utórengés fordulhat elő. Ennek oka, hogy a törésvonalak, szerkezeti vonalak mentén kialakuló földmozgások hosszú idő alatt csengenek le, mert a feszültségek kioldódása hosszadalmas, lassú folyamat. A pusztítás mértékét nemcsak a rengés erőssége, hanem ideje is meghatározza, nem mindegy, hogy fél percig vagy két percig tart a földmozgás.A földrengéseket többféle skálán mérik. Az egyik, közismertebb a Richter-skála, ami egy logaritmikus skála, 1-től 10-ig számozza a rengés erősségét. Ebből a Horvátországban is tapasztalt 5,6-6-os erősség egy tekintélyes nagyságrendű rengésnek felel meg, ekkor ledőlnek a kémények, megrepednek a házfalak. A Mercalli-skála 12 fokozatban méri a földrengést.
1911-ben hatalmas földrengés rázta meg Kecskemétet
„Kecskemét városában házak ezreit ölte meg, hasította meg halálos sebbel a földindulás katasztrófája, de a hatvanötezer lélekből, a kit ez összeroppantott falak között és szétzúzott tetők alatt ért a veszedelem, úgyszólván egynek se görbült meg haja szála. Vér az omladékra nem fröccsent. A borzalmás szenzáczióban ez az, a mi gyönyörű csoda, a miről meghatott és áhítatos lélekkel először kell szólni és a mit mint egy legendát őriz meg majd az iszonyattal telt perczek és aggodalommal telt napok minden időkre szóló emlékezete. […] Egy ma szinte példátlan fejlődés gyönyörű lendületében érte a katasztrófa ökölcsapása Kecskemétet.” – írta a Vasárnapi Ujság, 1911. július 16-án, miután június 8-án a Richter-skála szerinti 5,6 erősségű földrengés rázta meg a várost.
A fordrenges.hu adatai szerint az első rengést erről a területről 1739-ben jegyezték fel, melynek a fészke Nagykőrös környezetében lehetett. Kecskeméten 1753-ban figyeltek meg egy EMS V intenzitású rengést. Az 1911-es nagy rengés kipattanásáig 84 földrengést jegyeztek fel.
A főrengés Kecskeméttől északkeletre, a város határában 1911. június 8-án éjjel keletkezett. E földrengésnek nagy sajtója volt, amelynek alapján értékelve (néhány újságcikktől eltekintve) a rengést akár katasztrofális jelzővel is illethetnénk – írja a foldrenges.hu.
A kecskemet650 portálon arról írnak, hogy a hajnali földrengést még több kisebb utórezgés követte. A természeti csapás óriási károkat okozott a város magán- és középületeiben. Súlyos károkat szenvedtek a város üzemei, a malmok, a kenyérgyár, a konzervgyár, a gyufagyár. A legszembetűnőbb a templomok és tornyok sérülése volt. A földrengés után is biztonságos maradt az evangélikus templom. A piaristákat kilakoltatták az életveszélyessé vált rendházból. A laktanyákat és a csapatkórházat is kiürítették. Megsérült a Beretvás Szálloda, a befejezés előtt álló Katolikus Bérház, a Közgazdasági Bank, a Törvényszéki Palota, a Luther-palota oromfala rádőlt a szomszéd házra, a városháza ledőlt kéménye beszakította a díszterem mennyezetét, a zsinagóga kupolája megbillent. Csodával határos módon haláleset nem történt, de sok sérült embert kellett ápolni. A földrengés utáni napokban a katonaság segítségével kezdték meg a romok eltakarítását. A legsürgősebb kiadások fedezésére a város segélyeket és államkölcsönt kapott.
Fotó: MTI – AP
Egy megrongálódott házat fényképez egy járókelő Sziszekben (Sisak)
