A megyei éghajlatváltozásról
De miért baj ez? Egy-két fok melegedés önmagában nem tűnik soknak, mégis teljesen felborítja Földünk légkörének érzékeny egyensúlyát. Ez pedig ahhoz vezet, hogy megszokott éghajlati rendszereink megváltoznak. Bolygónk legtöbb pontján az időjárás sokkal kiszámíthatatlanabbá válik, a ma szélsőségesnek ítélt helyzetek a jövőben mindennapossá válhatnak, és nem csak a hőmérséklet alakulása, hanem a lehulló csapadék esetében is.
Bács-Kiskun megyében a folyamat következményeit már a saját bőrünkön is érezzük: minden korábbinál súlyosabb hőhullámok, aszályok sújtják megyénket, de gyakoribbá váltak az özönvízszerű esőzések, viharok, jégesők is. Az éghajlatváltozás tehát nem önmagában a felmelegedés, hanem annak következményei: így például a szélsőséges időjárási helyzetek fokozódása miatt jelent veszélyt az emberiség számára.
Az éghajlatváltozás elsődleges okai mi magunk, emberek vagyunk! Sokan felteszik a kérdést: ha az éghajlat már ősidők óta állandóan változik, miért lenne ez most másként? Miért tegyünk erőfeszítéseket, ha az egész jelenséget úgysem tudjuk befolyásolni? Valójában a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, a légkör szén-dioxid tartalma és annak melegedése igazolható módon összefüggésben állnak egymással. Azaz, minden jel arra mutat, hogy az iparosítás és a fosszilis eredetű energiahordozók használata az elsődleges kiváltó okai napjaink éghajlatváltozásának. A kőolaj, földgáz és szén eltüzelése révén felszabaduló szén-dioxid – a többi üvegházhatású gázzal, így pl. a metánnal, dinitrogén-oxiddal együtt – a légkörben feldúsul és „üvegházhatást” idéz elő. E gázok ugyanis a Napból érkező rövidhullámú sugárzást átengedik, de a földfelszínről a világűr felé irányuló hosszúhullámú sugárzás, vagyis a Föld által kibocsátott hő nagy részét csapdába ejtik: elnyelik, vagy visszasugározzák a felszín felé. Ennek következtében egyre több energia marad a felszínközeli légrétegekben, megváltoztatva annak jellemzőit. Ezt érzékeljük éghajlatváltozásként.
