Kevés öröm jutott a gazdáknak 2020-ban
Vezető fotó: Barta Zsolt
Kujáni László Kecskemét környéki mintagazdaságában márciusban elfagyott a kajszibarack
– Milyen évet zárt a mezőgazdaság?
– A kép vegyes. A gyümölcstermesztés szinte térdre rogyott. Jelentős virág- és rügykárokat okoztak a hazai gyümölcsösökben a március végi és április eleji hideg és az éjszakai fagyok is. Ez meg is mutatkozik a termésátlagokon, mármint azokban az ültetvényekben, ahol egyáltalán volt termés. De vegyük sorra a gyümölcsöket. A kajszinál a legnagyobb a kiesés, a tavaszi fagy sok helyen százszázalékos kárt okozott.
Az őszibarack esetében a már virágzásban levő korai ültetvényekben tíztől negyvenszázalékos fagykárt észleltek a termelők, de néhol jég is károsította az állományt. A cseresznyénél a sok eső a termés felrepedését okozta. A meggy megsínylette a fagyokat, Izsák és térségében a megmaradt termést a seregély vitte el. A megye északi részén a korábban becsült értékhez képest magasabb lett a meggy hozama, közel a duplája, azonban ez az érték is kevesebb a vártnál. Problémát okoz, hogy az érési időszakra eső csapadékos időjárás miatt sérülékenyebb lett a termés, különösen a rázás során sérültek a szemek. A diónál szinte az egész országban megjelent a nyugati dióburok-fúrólégy, ami nagyon sok ültetvényben szinte teljes terméskiesést okozott – mondta a baon.hu-nak a szakember.
– Hogyan alakultak a termésátlagok a mezőgazdaság más szektorában?
– Összességében elmondható, hogy 2020. változékony időjárása jelentősen befolyásolta a terméseredményeket. Különösen az a tény, hogy az aszályos és a csapadékos időszakok nagyon rapszodikusan váltották egymást. A kora tavasszal kikerülő növények a szokatlanul hűvös időjárás miatt rendkívül nehezen indultak fejlődésnek. Ez mintegy három-négy hét csúszást is jelentett egy-egy növény esetében az érés tekintetében. Igaz volt ez a gabonákra is, hiszen az átlagos betakarítási időszak is csúszott egy két hetet. A nyár folyamán látszódott, hogy az aszályosnak mondható időjárás negatívan fogja befolyásolni a termésátlagokat. A csapadék sokszor hirtelen nagy mennyiségben érkezett, valamint károkat okozott a növényeknek. A magas hőmérséklet nem tette lehetővé, hogy folyamatosan biztosított legyen a talaj víztartalma.
– A szőlő 2020-ban jó közepesen fizetett a termésmennyiség tekintetében, de az árak a tavalyelőttiek. Jobb a hangulata a szőlészeknek?
– A 2019-es fekete év után el lehet mondani, hogy a szőlőágazat 2020-ban közepes évet zárt. A termésmennyiség nem volt kiugró, közepesnek mondható, a minőség viszont kiváló lett. A termésátlag a kommersz fajtáknál 8-9 tonna volt hektáronként, a minőségi fajtáknál – cserszegi, kékfrankos – viszont csak 6-7 tonna. A felvásárlási árak a vegyes fehér szőlőnél bruttó 80, a cserszegi fűszeresnél 90, a kékfrankosnál 105 forint volt kilónként. Az árak kialakulásában sokat segített a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a minisztérium nyomásgyakorlása a felvásárlókra, akik 2020-ban 50-55 forintot terveztek adni. A termelők bíznak a segítségben a jövőben is, hogy ne fordulhasson elő a 35-45 forintos felvásárlási ár, mint tavaly. Az zöldszüreti intézkedés is segített stabilizálni az ágazatot, és biztos jövedelmet adni a termelőknek ebben a nehéz időben. 2020-ban a termelők nemcsak beadták kérelmeiket, hanem le is szedték a termést zölden. Érdekessége a 2020-as zöldszüretnek, hogy nagyrészt a minőségi szőlőket szedték le, mert kevés volt rajtuk a mutatkozó termés.
2020-ban ezt az intézkedést már nem érzelemből, hanem gazdasági szempontból alkalmazták a termesztők. A tavalyi év után mindenki azt gondolta, hogy sok lesz az olcsó eladó parcella, de tévedtek. A megye szőlőtermesztő gazdái ragaszkodnak a földjükhöz, a munkájukhoz. Még mindig jó néhányan gondolkodnak szőlőtelepítésekben, a telepítési támogatásoknak köszönhetően. 2020-ban a sláger a cserszegi ültetvények kivágása volt, helyére biancát vagy alettát ültettek. Kiskőrös térségében az ültetvények 5-7 százalékát telepítik újra évente, ennek eredményeként viszonylag alacsony az ültetvények átlagéletkora.
– Mi lenne, ha nem volnának uniós és nemzeti támogatások?
– Egyes számítások szerint az agrárium szereplőinek kétharmada tönkremenne az agrártámogatások nélkül, ugyanis a termelés csak a támogatási összegekkel együtt válik nyereségessé. Stratégiai kérdés a magyar mezőgazdaság versenyhátrányának leküzdése, ami a támogatások nélkül nem tudna megvalósulni. Az agrárium célja, hogy az ágazatban a termelési színvonalnak az elkövetkező 10–15 év alatt el kell érnie az Európai Unió fejlett országainak szintjét, ezzel Magyarország agrárgazdasága 20 millió ember ellátására lehet képes. Az egységes területalapú támogatás keretösszege 265 milliárd 757 millió 855 ezer 440 forint A támogatható terület nagysága legfeljebb 4 millió 979 ezer 485 hektár, tehát hektáronként 53 973 Ft. Az úgynevezett zöldítésre jutó támogatás keretösszege ugyanerre a területre vetítve 146 milliárd 20 millió 649 ezer 175 forint, tehát hektáronként 29 324 forint. A fiatal gazdák támogatása 24 819 forint hektáronként. Október 16-tól a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) a növény- és állattenyésztési ágazatban a közvetlen támogatási rendszerek keretében legfeljebb 70 százalékig folyósíthat előlegeket, amelyeket az adminisztratív ellenőrzések lezárása után lehet kifizetni, azzal a feltétellel, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás nem kerül veszélybe.
Gáspár Ferenc megyei agrárkamarai elnök
Fotó: Barta Zsolt
– Érdemes-e még földet vásárolni? Hol milyen árak vannak?
– A Bácskában köztudomású, hogy jó termőképességű földek vannak, ott a szántó hektáronkénti ára akár a 3 millió forintot is elérheti. A megye északi részein egy hektár föld ára átlagosan 1-1,6 millió forint körül alakul. A Kunsági Borvidék jellemzően homokos területein a szőlők árát az elhelyezkedésen túl az ültetvény fajtája, kora határozza meg, így itt a hektáronkénti ár széles skálán mozog, nyilvántartásunk szerint 1,8 és 5 millió forintos árral is találkoztunk az elmúlt évben.
– Mekkora volt a megyei földforgalom, mennyi jelenleg a bérleti díja egy hektár földnek?
– Bács-Kiskun megyében számosságát tekintve évi 4000–5000 földrészlet cserél gazdát, ez a volumen az elmúlt évek során stabilnak látszik. Mivel a földbérletek hatósági jóváhagyási procedúrájában a kamara nem vesz részt, így erről csak a gazdáktól származó közvetett információkkal rendelkezünk. Véleményünk szerint a kigazdálkodható bérleti díj összege 70 000–100 000 forint körül lehet hektáronként.
– Mit mutat a megyei állattartás? A sertéstenyésztők továbbra is a lejtőn vannak? A szárnyastenyésztők kedvét nem vette el a baromfivész?
– A nyári hónapokban lassan elindult az élősertés-forgalom, ez az állatvásárok felhozatalán volt látható. A vágósertés-eladás azonban az állomány csökkenése, valamint a veszélyhelyzet miatt korlátozott feldolgozóipar csökkenése miatt szinte megállt. A Bács-Kiskun megyei sertésállományok PRRS-mentesítése a tervek szerint zajlott. A cél az, hogy 2021. végére az ország teljes területe mentes legyen. A baromfik esetében a madárinfluenza jelentős károkat okozott megyénkben. Általánosságban elmondható, hogy a telepek mintegy fele nem tudott megfelelően működni a pandémiás helyzetben. Ahol nem kimondottan a fertőzés miatt, ott azért, mert nem tudtak betelepíteni, engedélyt szerezni.
Újra problémát jelent, hogy több európai országban is azonosították a magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét olyan vadmadarakban, amelyek vándorlási útja Magyarországot is érinti, ezért az országos főállatorvos elrendelte a baromfik azonnali elzárását. Jelenleg a víziszárnyas-ágazat képviselői jelezték, hogy a járványügyi intézkedések okán bezárt szállodák és éttermek miatt a prémium kategóriás termékeik – liba-, kacsamáj, víziszárnyashús – iránti kereslet jelentősen visszaesett. Illetve ugyanez a helyzet mondható el a báránypiacról is, mivel a bárányhús sem a boltok polcain, hanem az éttermek kínálatában volt jelen nagyobb részben mind a hazai piacon, mind külföldön.
– Új adózási forma jelenik meg januártól, ez mit jelent?
– Inkább úgy mondanám, hogy a meglévő mezőgazdasági működési formák újragondolása történt meg. A jövőben mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet őstermelőként, őstermelői családi gazdaságként és úgynevezett családi mezőgazdasági társaságként lehet folytatni, az egyéni vállalkozói forma és a gazdasági társaságok változatlanul hagyása mellett. Az őstermelői családi gazdaság lényegében a közös őstermelői tevékenység és a korábbi családi gazdaságok előnyeit egyesíti, míg a családi mezőgazdasági társaság egy minősítés a már korábban is működő gazdasági társaságnak, ha az megfelel a családi mezőgazdasággá minősítés feltételeinek.
