Kútamnesztia: 3 év haladékot adtak az engedélyre megyénkben is
A tavaly elfogadott törvénymódosítással az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának határideje 2023. december 31-re változott. Tehát azok a létesítők vagy üzemeltetők, akik eddig az időpontig kérelmezik az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, mentesülnek a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól.
A fúrt kutaknak megyénkben is fontos szerepük van, hiszen tanyai háztartások, gazdaságok, hobbikertek ivóvízellátását, illetve a locsolást és az állatok itatását is biztosították és biztosítják velük napjainkban is sok helyen – adta hírül a megyei hírportál.
Az idén január 1-én hatályba lépett jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdetett a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő, mezőgazdasági öntözési célú kutakra.
A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik.
A gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent.
Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.
A szaktárca becslései alapján hazánkban tíz- és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntözőkutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara szerint egy olyan egyszerű és költséghatékony eljárás szükséges az engedély nélküli kutak legalizálásához, amely elsősorban az illegális kutak feltérképezését irányozza elő.
Mint írták: ezzel – bár vízgazdálkodási szempontból nem lenne teljes az adatbázis – lehetővé válna a stratégiai vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges ismeretlen vízkivételi pontok, valamint a potenciális szennyezőforrások nagyobb arányú megismerése. Gazdasági szempontból pedig mindez úgy valósulhatna meg, hogy az úgynevezett jegyzői engedélyezésű, azaz a házi vízigényt kielégítő kutak legalizálása nem róna anyagi terhet sem az államra, sem az állampolgárokra, a (mező)gazdasági vízhasználat esetében pedig ütemezett és mérsékelt költségviselést jelentene a termelők számára.
Módosult a mezőgazdasági öntözési kutakra vonatkozó hatáskör
A mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményekkel kapcsolatos vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági hatáskört, országos illetékességgel a Nemzeti Földügyi Központ látja el. Az ügyfelekre nézve ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló kutakra vonatkozó kérelmet 2021. január elsejét követően a Nemzeti Földügyi Központhoz kell benyújtani, melynek székhelye:
1149 Budapest, Bosnyák tér 5., levélcím: 1590 Budapest, Pf.: 195, telefonszám: +36-1-467-6700.
Fotó: Nagy Gábor – MW-archívum
