Titkok a levéltárból – A Halászcsárdáról
Az épületet hívták Kisvárosházának is, mivel volt olyan időszak, amikor a közigazgatás egyes hivatalait helyhiány miatt itt helyezték el.
Az épület eredetileg árkádsorral rendelkezett, ezt azonban már a 19. század közepén befalazták, hogy az üzletteret megnöveljék. Az 1950-es évek elején a város az épületet átengedte a honvédségnek, majd 1957-ben újra állami kezelésbe került az ingatlan, eredetileg cipőgyár céljára kívánták hasznosítani. A terv azonban nagyon gyorsan módosult, hiszen 1957 karácsonyára már Halászcsárdát nyitott itt a Vendéglátó Vállalat.
Az egykori Kisvárosháza Petőfi-téri sarkán neonfényes cégtábla hívogatta a vendégeket, a belső tér művészi falfestéséről az Építőipari Szövetkezet gondoskodott. A halpaprikás és sült hal mellett más, ínycsiklandó fogás is várta az ide betérőket. A kisvendéglő hamar népszerű lett, különösen kedveltnek számított a kulturált körülmények között szilveszterezni szándékozók körében. A megyei újság már 1978-ban arról cikkezett, hogy bővíteni fogják a félegyházi Halászcsárda alapterületét, az intézmény az épület teljes földszintjét el fogja foglalni. Az épület felújítása azonban csak 1983 nyarán kezdődött meg, ekkor bontották ki a korábban befalazott boltíveket. A Vörös Csillag Tsz építőbrigádja nyolc hónapig dolgozott a Halászcsárdán, a beruházás 7 millió forintba került. Az ünnepélyes megnyitóra 1984. február 3-án került sor, amelyen részt vett a Szovjetunió magyarországi nagykövete is, feleségével együtt. Ajándékba egy gyönyörű szamovárt hoztak.
A felújított Halászcsárdának már nem adatott olyan hosszú élet, mint elődjének, a rendszerváltás körül megszűnt. Az épületben jelenleg is üzlethelyiség működik.
Ónodi Márta
