Kevesebb a kár a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően - videóval
2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés.
Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47% – írta cikkében az Agroinform.
Jégesőkár bejelentéssel érintett mezőgazdasági területek alakulása 2015 és 2020 között (hektár)
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet a rendszerrel, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz. A jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat.
Ha a károk hosszú távon csökkennek, a biztosítási díjak is csökkenhetnek, mely tendencia már 2019-ben is megmutatkozott. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3,7 milliárd forint, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.
Összességében a talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer a legtöbb helyzetben nagymértékű anyagi veszteség elkerülését eredményezheti. A mezőgazdaságban okozott jégkárok – a szomszédos országokkal ellentétben – jelentősen csökkentek. Mindemellett a jégkármérséklő rendszer hazánk teljes lakosságának, iparának értékeit is védi.
