Ki a szabadba!
Boróka tanösvény – Bugac
Magyarország leghíresebb homokpusztája a Duna-Tisza közén található Bugacpuszta. A Boróka tanösvény igazi meglepetést tartogat a látogatóknak, mert a puszta egy teljesen más arculatú területére vezet. A bevezető földúton haladva érdemes megtekinteni a szabadtéri pásztorépítményeket is.
Hossza: 1100 m
Megközelítés: A tanösvény csak gyalogosan közelíthető meg a Karikás Csárdától induló 1850 m hosszú földúton, amely az állattartó telep mögött kezdődik.
GPS: 46.657562; 19.616782
Bejárható: egész évben, gyalogosan
Pétermonostora ásatás – Bugac
Minden túlzás nélkül nevezhetjük a bugaci ásatásokat szenzációsnak, hiszen az eddigi felfedezések és eredmények sok tekintetben újraértékelik és kiegészítik az Árpád-kori Magyarországról szóló tudásunkat. A leletek alapján megállapítható, hogy a XI–XIII. század egyik legjelentősebb kereskedelmi, gazdasági és kulturális központja virágzott itt. A település főtere körül valaha több mint ezer épület és lakóház is állhatott. Közülük kiemelkedett a monumentális kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyzáródású bazilika és a hozzá kapcsolódó valószínűsíthetőleg bencés kolostor. Az Árpád-kori várost 1241-42-ben a tatárjárás pusztította el.
Megközelítés: Kiskunfélegyházáról Bugac felé Bugac-Alsómonostort elhagyva tábla jelzi a lekanyarodó utat a jobb oldalon.
GPS: 46.69137; 19.71631
Bejárható: egész évben, gyalogosan. Áprilistól októberig régészek dolgoznak az ásatáson.
Péteri-tó, Vöcsök tanösvény – Pálmonostora
A természetvédelmi oltalom alatt álló Péteri-tó 3 tóegységből álló tórendszere eredetileg természetes szikes tó volt, amelyet a XX. század során alakítottak halastóvá. A legfőbb vízszállító és lecsapoló csatorna a Dong-éri-főcsatorna, ami egyfajta zöld folyosóként is szolgál az állatvilág számára. A tavak környezetében jellegzetes sziki növénytársulások, a szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, valamint kis kiterjedésben lápi növényzet találhatók. A nádasok a vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelyei. Nagy jelentőségű a nádasokban levő gémtelep. A tórendszer a tavaszi és őszi madárvonulások idején fontos pihenő és táplálkozó hely. Odúlakó fajok, pl. szalakóta, zöld küllő, a fekete harkály, valamint denevérek otthona.
Hossza: 3500 méter
Az útvonal jelzése: fehér nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan
Ajánlott felszerelés: időjárásnak megfelelő ruházat, távcső
Megközelítés: Az E 75-ös (5. számú) főútvonal 127. km-énél, a Dongér-csatorna hídja mellett, nyugati irányba található. Az út mellett álló tanyasi iskolaépületnél áll az első tábla, rögtön jobbra kanyarodva a legelőn keresztül kell haladni.
GPS: 46.595320; 19.921529
Pálosszentkút Kegyhely – Petőfiszállás
A pusztai búcsújáró hely nem építészeti emlékeivel, művészeti értékeivel tűnik ki, hanem éppen sajátos természeti környezetével. A lakott településtől, Petőfiszállás falutól távoli kegyhelyet messze kint a kiskun pusztában alig egy-két tanya övezi. Nagyon alkalmas hely tehát a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, elmélyedésre. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Megközelítés: Petőfiszállásnak saját vasútállomása van a Szeged-Kecskemét-Budapest vasútvonalon. Innen a faluból útjelző táblák segítik a tájékozódást a kb. 2 kilométerre lévő Szentkúthoz. Vonattal megközelíthető a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vasútvonalon is, a Galambos nevű megállótól gyalog. Közúton legkönnyebben a Budapest Szeged közti 5-ös számú főútvonalról érhető el.
GPS: 46.61222; 19.84385
Bejárható: egész évben, gyalogosan
Érdeklődési lehetőség: Római Katolikus Plébánia 6113, Petőfiszállás-Pálosszentkút Tanya 473.
Tel.: 76/700-911, Fax: 76/368-017, www.palosszentkut.hu
Földvár tanösvény – Tiszaalpár
Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb lelőhelyeként ismert Tiszaalpári Földvárat fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították, amelynek célja Várdomb és Templomdomb területén található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom és temető, valamint a várhoz kapcsolódó őskori telep védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése. A tanösvény a bronzkori földvár történetét és a bronzkori emberek életmódját ismerteti meg.
Hossza: 400 m
Megközelítés: A földvár Tiszaalpár belterületi részén, a római katolikus templom (Templomdomb) mellett, a Várkert utcában található.
GPS: 46.82493; 19.99101
Bejárható: egész évben, gyalogosan. A földvár területén meredek partfalak találhatóak, amelyek balesetveszélyesek. A földváron mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat!
A Várdomb alatt terül el a Nagy-tó, ahol vízi madarakat lehet megfigyelni. A falu felé kanyarodva a tiszaalpári holtág mentén lehet elsétálni a csónakkikötő felé, ahol szintén madarakban gazdag természeti környezetben gyönyörködhet a látogató.
Árpád-kori falurekonstrukció – Tiszaalpár
Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az apró skanzen az eredetihez képest kissé zsúfolt, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, külső kemence, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút, gabonatároló vermek.
Cím: 6060 Tiszaalpár, Szent István u. 1.
GPS: 46.82562; 19.98882
Bejárható: egész évben, gyalogosan
