Kultúra 2021. május 5. 08:00

Székelyföldi kapcsolataink kezdeményezője, őrzője

Székelyföldi kapcsolataink kezdeményezője, őrzője
Ambrus Lajos korondi költő, író, tanár művelődésszervező idén ünnepli születésének 80. évfordulóját. Ő volt az egyik kezdeményezője a Korond és Kiskunfélegyháza között létrejött testvértelepülési kapcsolatnak. Az általa megalapított Korondi Művelődési Egylettel sokszor jártak Kiskunfélegyházán, a városi könyvtárban tartott bemutatóikon gyönyörködhettünk az erdélyi, székelyföldi szépirodalom remekeiben. Ambrus Lajos tanulmányait Korondon, Szovátán és Marosvásárhelyen végezte. 30 évig volt magyartanár Korondon. Ezúttal irodalmi tevékenységéről kérdeztük.

– Tagja vagyok a Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók ligájának is. Első kötetem A korondi nézőedény1982-ben jelent meg. Ezt 27 kötet, mesék, mondák, novellák, versek követték. Szerkesztője és társszerzője vagyok a Helyismereti olvasókönyv és a Korondi fazekasvásárok című könyveknek. Kiadója és főszerkesztője (1990-től) a Hazanéző hungarológiai folyóiratnak. A Hazanéző és alkotói köre bemutatkozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban és kétszer (20. és 25. évfordulóján) a Magyar Írószövetségben is. A Hazanéző költőinek a verseit budapesti zenészek zenésítették meg és három hanglemez készült ezekből a művekből, amelyek többször elhangzottak a Magyar Rádióban (Álomjáró, Üzenet másképp, Ének a Küküllőhöz). Több mint 25 kötetet jelentettünk meg a Hazanéző könyvek sorozatban.



– Nem csak író, művelődésszervező is, erről is szóljon néhány szót.

– Legalább 10 éven át megszerveztem a Hazanéző Nemzetközi Irodalmi Tábort, amelyen helyi, magyarországi, felvidéki, délvidéki középiskolások vettek részt. Helyismereti kirándulások, író-olvasó találkozók, irodalmi versenyek tették színessé és vonzóvá ezt a programot. Fazakas Koszta Tibor korondi, de Budapesten élő festővel festőtábort szerveztünk budapesti és sóvidéki gyerekeknek 2015-től. Megszerveztük és felépítettük az iskola előtt felállított, Erős várunk az anyanyelv térkompozíciót, amely körül minden évben megünnepeljük a magyar kultúra napját.



– Milyen szerepet töltött be Kiskunfélegyháza ezen az úton?

– A kultúra szervező tevékenységemnek a keretet a Korondi Művelődési Egylet adta. 1990 tavaszán alakult meg, az első lelkesedés hozta létre. Ez a lelkesedés hívta életre a korondi és kiskunfélegyházi művelődési egyesületek barátságát is. A legszebb élmények közé tartoznak a nagyszámú résztvevővel váltakozva szervezett találkozók és az az élmény, hogy szabadon találkozhatunk magyar barátainkkal. Nagyon szép gesztus volt a félegyházi művelődési egyesülettől, hogy az elnöknő és egy kis küldöttség részt vett a Hazanéző írószövetségi bemutatkozásán.

Kiskunfélegyháza nemcsak a baráti támogatással, hanem azzal is segített, hogy gyakran jelentek meg írások testvértelepülésünk alkotóinak – többek között Fazekas Istvánnak és Mátyus Imrének – tollából is. Nemcsak a helyiek, de az ide kacsingató emberek is segítették a lap továbbélését, köztük olyan jeles tudós, mint K. Tóth professzor. Tehát a korondi fazekastól a világhírű kutatóig mindenki helyet kapott a lapban.

H. S.
 

Kövessen minket a Facebookon is!