Petőfi nyomában a Kárpát-medencében

Hosszú idő után először telt meg újra hallgatósággal a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár Hattyúház terme. A Földrajzi szabadegyetem sorozat május 13-i alkalmán dr. Tarjányi József Petőfi Sándor költő utazásairól tartott előadást. A közös, interaktív verselést színessé tette a szakember saját képeivel kibővített diavetítése. A megjelenteket Bense Zoltán földrajztanár és Abonyi Szilvia, az intézmény igazgatója köszöntötte.

Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született, eredetileg Petrovics Sándor néven. Arról, hogy Kiskunfélegyházán, vagy Kiskőrösön látta-e meg a napvilágot, a mai napig megoszlanak a vélemények. Apja, Petrovics István, kocsma- és mészárszékbérlő, anyja, Hrúz Mária volt, aki az aszódi házasságkötésüket megelőzően cselédként dolgozott. Két fiuk született: Sándor és István. A Petrovics házaspár a legjobb színvonalú iskolákban kívánta taníttatni Sándort, aki több intézmény diákja is volt. 1828-ban a kecskeméti evangélikus elemi iskolában kezdte tanulmányait, majd Sárszentlőrincen folytatta.

1833-ban a pesti evangélikus, majd 1834-ben a piarista gimnázium növendéke volt. Azt ezt követő három évben az aszódi evangélikus gimnázium padjait koptatta. Az 1838-as árvíz a Szabadszálláson élő családját anyagilag tönkretette, ezért Sándornak el kellett hagyni a selmeci líceumot. 1839-től Pesten lakott, közben statisztaként dolgozott a Pesti Magyar Színházban, ezt követően egy családi ismerősnél, Ostffyasszonyfán volt nevelő. 1839 szeptemberétől 1841 februárjáig katonaként szolgált Sopronban, Grazban, Zágrábban és Károlyvárosban. Romló egészségi állapota miatt azonban leszerelték. Az év nyarát vándorszínészettel töltötte a Dunántúlon, majd 1841 októberében felvették a pápai kollégiumba. Itt örök életre szóló barátságot kötött Jókai Mórral.

Ebben az évben indult el költői pályája, amikor március 22-én, az akkori kor legjelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratában, az Athenaeumban megjelent A Borozó című verse. Ezt már Petrovics helyett, Petőfiként írta alá. 1842-43-ban Székesfehérváron és Kecskeméten dolgozott színészként, egy vándortársulat tagjaként. Ez után Pozsonyba ment, ahol másolóként dolgozott. Ezt követte a Pesti költözés, itt egy ideig műfordításból tartotta fenn magát. Soha sem adta fel színészi ambícióit, 1843 októberétől ismét a vándorszínészettel próbálkozott többek között Érmelléken és Debrecenben.

Sikeres színészi próbálkozásainak eredménye számos költemény, jegyzet volt. 1844 februárjában gyalog indult el Pestre, hogy a verseinek kiadót találjon. Három év múlva Erdélybe utazott, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Szendrey Júliával. Mézesheteiket Koltón töltötték. 1848. október és 1849. július között újra hadivonalon tevékenykedett, először századosként, majd őrnagyként teljesített Bem József mellett, akivel nagyon gyorsan megtalálta a közös hangot, és könnyen társalogtak franciául. 1849. július 31-én a segesvári csatát követő meneküléskor tűnt el Fehéregyháza mellett – mondta el az előadó.

Nemcsak Magyarországon él Petőfi kultusza, hanem Kínában is, ahol ötévente körülbelül 40 ezer példányba nyomtatják ki Petőfi versesköteteit, de például Olaszországban is található szobra.

A szakember elmondta, hogy nagyon örülne, ha a fiataloknak az érdeklődését még jobban sikerülne felkelteni a magyar költészet és kultúra iránt. Reméli, hogy az informatikusok is kihasználják ezt a piaci rést: applikációk, internetes oktató anyagok segítségével kézzelfoghatóbbá, emészthetőbbé tehető az ifjabb generációnak is a történelmünk nagyjainak művei.

V. B.

Kövessen minket a Facebookon is!