Az Alföld kincseit zárták Félegyháza tortájába
A torta ötletét Rosta Ferenc és Balla László alpolgármestereknek köszönhetjük, akiktől megtudtuk, hogy mindketten édességkedvelők. Rosta Ferenc azt is kiemelte, hogy szerettek volna valami egyedi és rendkívüli ötletet hozzátenni az expo sikeréhez, így született meg a torta gondolata. Az alkotó személye szinte egyértelmű volt, hiszen – ahogy fogalmazott – van a városunknak egy szerény olimpiai bajnok cukrásza, aki számos szakmai sikerrel büszkélkedhet.
Kovács Jánost megkereste az alpolgármester az ötlettel, aki örömmel vállalta a felkérést. Az ötletet megbeszélések követték, majd három próbatorta is megszületett. A zsűri egyértelműen a homoktövises-almás verzió mellett foglalt állást, ami aztán néhány apró finomítás után elnyerte végleges formáját.
Az alpolgármesterek elmondták, hogy igazi csapatmunka volt a torta elkészülte, amibe minden résztvevő a maga módján beletette a maximumot. A Kiskun Expon bemutatkozó édesség véleményük szerint nagyon jól sikerült, és ha a közönség fogadtatása is hasonlóan lelkes lesz, akkor megfontolják, hogy hagyományt teremtenek, és évente megválasztják a város tortáját.
Kovács János cukrászmester, olimpiai bajnok arról számolt be, hogy nagy megtiszteltetés és meglepetés volt számára a felkérés. Az ötletet ő is jónak találta, és megpróbálták az Alföld kincseit édességbe zárni: a homoktövis, az alma, a mandula így lett alkotóelem. A cél természetesen az volt, hogy a helyi régió ízvilága köszönjön vissza a süteményben.
Több verzióval készültek, így a vöröboros-körtés és a szedres-tonkababos ízesítésű finomságok is bemutatkoztak a zsűrinek, ám a tagok egyöntetű döntést hoztak a homoktövis-alma ízvilág mellett.
A cukrászmester elmondta, hogy az érdem nem csupán az övé, hiszen csapatban dolgoztak Molnár Tamás cukrász kollégájával, akivel egy korszerű sütemény megalkotására törekedtek. Szerették volna, hogy minél több textúra és íz megmutatkozzon a tortában. Útközben sokat változtattak, figyelembe vették az építő kritikákat. Például az első torta kerek volt, majd inkább áttértek a szögletes formára. A tetején eredetileg karamellzselét képzeltek el, amit lecseréltek egy mákos-fehércsokis záró rétegre, illetve a díszítés is lecserélték földi cseresznyéről almaszeletekre és aranyozott mandulára.
Félegyháza tortájának végleges formája hat rétegből áll. Legalul van egy vajas felvert réteg, ami vajból, lisztből, manduladarabokból és tojásból készül. Erre kerül a ropogós réteg: ebben manduladarabok, barnacukor, és egy kevés liszt van, amit megsütnek és utána kakaóvajjal vékonyan megkennek. Következik egy karamellás réteg, amiben nagyon halványan feltűnik a sós íz is, majd jön a homoktövises, almás zselé citromlével. Ezt követi a vaníliás krém és a legtetején kap helyet a mákos, fehércsokis záró réteg, díszítésként pedig az alma és aranyozott mandula. Minden szelet éke Kiskunfélegyháza ehető papírból készült címere.
Kovács János elárulta, hogy a lehető legkevesebb csokoládét próbálták meg felhasználni az alkotás során, inkább a gyümölcsös vonalat helyezték előtérbe. A hozzá tartozó krémek, a karamellkrém és vaníliakrém szándékosan nem túl édesek, hogy ne nyomják el a gyümölcsös frissességet.
Végezetül hozzátette: ebben az évben biztosan kapható lesz a torta, a későbbiekben pedig a vevők eldöntik, hogy van-e létjogosultsága.
Bízik benne, hogy ízlik majd a városlakóknak Félegyháza tortája, és természetesen szívesen vesz részt a későbbiekben is hasonló munkákban.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
