Idősek napján a Csanyi úti otthonban jártunk
Képgaléria
Magyariné Tóth Erika intézményvezető és Dobosné Harmath Mónika vezetőápoló fogadott és kalauzolt bennünket az épületben. Első utunk a fodrászatba vezetett, ahol Kiss Ferencné Erzsébettel beszélgettünk, aki több mint 20 éve fodrászként dolgozik az intézményben. Elmondta, hogy bizony ünnepekkor jóval nagyobb figyelmet fordítanak a szépkorúak is a frizurájukra, mint hétköznapokon. Természetesen ő is fokozatosabban odafigyel arra, hogy rendben legyenek a női hajak, de a férfiakat is rendszeresen látogatja: heti két alkalommal a férfiosztályon borotvál és hajat vág, igazít. Mint minden fodrásznak, Erzsébetnek is olykor lelkileg is támogatni kell a vendégeit, hogy azok testileg-lelkileg jobban érezzék magukat.
A következő állomásunk Kordás István bácsi szobája volt. Örömmel válaszolt kérdéseinkre, így megtudtuk, hogy Kömpöcön született 97 évvel ezelőtt és 1950-ben került Kiskunfélegyházára. A járási tanácsnál kezdett dolgozni, majd egy év múlva osztályvezető lett és magánúton letette az érettségit. Mikor a tanács megszűnt, a húsipari vállalathoz került, ahol 29 éven át dolgozott, majd a szakszervezeti bizottság vezetője, titkára lett és 15 éven keresztül 500 dolgozónak volt segítségére. A Csanyi úti otthonban másfél éve lakik, innen minden kedden bejár a piacra, a barátaival beszélget. Kifogástalannak mondja a szobája tisztaságát és ellátását, az ételeket nagyon szereti, és úgy érzi, hogy a vezetővel, valamint az intézmény munkatársaival kiváló a viszonya. Kölcsönösen megbíznak egymásban. Szenvedélye a sakk, de sajnos az egykori sakkpartnere már nincs köztük, így a játék nagyon hiányzik neki. 1953-ban asztalos barátja készített neki egy sakkasztalt, amit – ha már ő nem lesz – az intézményre szeretné hagyni. Szívfájdalma, hogy bár valamikor remek táncos volt és nagyon sokat énekelt, ma már egyik tevékenységet sem tudja végezni. Sokat szédül és a hangja is elment, pedig a jó magyar nótákat nagyon szereti.
Utunk az ebédlőn át vezetett, megismertük a helyet, ami a közös étkezéseknek és ünnepeknek ad otthont, majd az élelmezésvezető asszonnyal váltottunk néhány szót. Zeleiné Tamási Klára idén Kiskunfélegyháza Város Képviselő-testülete Elismerő Oklevele kitüntető díjat kapott példaértékű, kimagasló eredményességgel végzett munkája elismeréseként. Megtudtuk tőle, hogy ő felel mindhárom telephelyen az idősek napi ünnepi menüért, ami idén tyúkhúsleves, marhapörkölt, pirított tarhonya és savanyúság volt. Desszertnek képviselőfánkot készítettek a körülbelül 500 embernek. Nagyon fontos, hogy a mindennapi étkezés során az idősek egészségi állapotának megfelelően kell összeállítania az étrendet, amibe bele kell természetesen csempészniük az egészséges étkezés alapanyagait, amit nagyon nem szeretnek – meséli nevetve az élelmezésvezető. A hosszú évek türelmes próbálkozásai meghozzák azért a gyümölcsüket, hiszen a hajdina, a bulgur, a kukorica vagy a brokkoli ma már elfogadott ételnek számít. Egy nap ötszöri étkezés van, és ünnepekkor nagy figyelmet fordítanak arra, hogy tradicionális magyar ételek kerüljenek az asztalra, amit a gondozottak mindig nagyon várnak.
Útközben Szabó Ilonával találkozunk, akinek előtte készült el az új frizurája a fodrászatban. Elárulja, hogy nagyon várják már az idősek napi ünnepséget, hiszen tavaly elmaradt, így sokkal nagyobb az izgalom. Neki másért is ünnep lesz hamarosan, hiszen napokon belül a 80. születésnapját ünnepelheti. Három évvel ezelőtt került az intézménybe, saját bevallása szerint nagyon leromlott egészségi állapotban, de az itteni szakértelem és ellátásnak köszönhetően ma már kiváló egészségi állapotnak örvend. Nagyon hálás ezért az intézmény munkatársainak és szeretne ez úton is köszönetet mondani.
Sárkány Erzsike nénit is megismerhettük látogatásunk során. Erzsike néni elmúlt 102 éves, ám amikor megkérdezték tőle, hogy van-e kedve néhány kérdésünkre válaszolni, akkor még az ünneplő ruháját is elkérte, hogy csinos legyen a fotókon. Erzsike néni mindenkit jókedvre derít. Mosolygós, beszélgetős, jó kedélyű, bölcs. Egy valóságos csoda. Öröm őt hallgatni. Mindig rengeteget táncolt és dalolt. A mai napig is, ezért ajándékként kaptunk tőle egy dalt búcsúzáskor.
Mészárosné Buri Andrea mentálhigiénés csoportvezető szervezte az idősek napi ünnepséget és az októberi programokat is ők állították össze. Elmondta, hogy egy remek csoport dolgozik azon, hogy a gondozottak hasznosan töltsék szabadidejüket, rendszeres foglalkozásokkal segítik a mindennapjaikat. Megtudtuk, hogy nagyon fontosak az egyházi és állami ünnepek és a hagyományőrzés intézményükben. Október 1-je természetesen kiemelt esemény, ilyenkor minden telephelyükön ünnepi műsorral készülnek. Meghívást kap a polgármester és a képviselő-testületi tagok is. Az ünnepségen intézményük lakója, a 97 éves Faragó Dezső bácsi, volt pedagógus verset mondott, és az óvodákból is érkeztek szereplők hozzájuk a generációs kapcsolattartás fontossága miatt. Évek óta számíthatnak a művészeti iskola növendékeire és Kis-Fekete Vilmos igazgatóra is, valamint Gulyás László vándormuzsikus is ellátogat hozzájuk. Mészárosné Buri Andreától megtudtuk, hogy egész október bővelkedik programokban az idősek hónapja fontossága miatt is. Az aradi vértanúkra emlékeznek majd egy irodalmi összeállításon, lesz lakó-rokon találkozó az ellátottak és hozzátartozóik részére egy családi délután keretében. Kukoricafosztó bált is szerveznek, amikor a Mezgé által felajánlott néhány zsák kukoricát tisztítják, morzsolják, mindeközben beszélgetnek, pogácsát esznek és forralt boroznak is kicsit. Ilyenkor néptáncban is gyönyörködhetnek Kátai Tibor vezetésével.
Magyariné Tóth Erika igazgató 9 hónapja vezeti az intézményt. Kérdésünkre elmondta, hogy remek csapattal dolgozik nap mint nap, nagyon jól érzi itt magát. Először vett részt igazgatóként az idősek napi rendezvényen, nagyon készültek rá és igyekeztek minden apró részletre figyelni. A gondozottak túl vannak a harmadik oltáson, beléptetéses rendszer van és ajánlott a maszkviselés az intézményben. Az igazgató szeretettel beszélt a lakókról, felidézve néhány élményt a közelmúltból. Elmondta például, hogy kirándulni voltak, ahol a 97 éves Dezső bácsi minden gond nélkül felült a lóra, amit ámulattal néztek. Nevetve emlékszik rá, hogy amikor nótadélutánokat szerveznek, akkor annak csak eleje van, vége sosincs. Sőt, amikor mégis berekesztik a nótázást, akkor az idősek a liftben, a folyosón is énekelnek tovább.
– Megteremtettünk egy miliőt, ami összekovácsolja a jelenlévőket egy-egy esemény alkalmával. Ezek után ott marad a mosoly az ember arcán – tette hozzá az igazgató.
Végezetül megkértem szépkorú beszélgetőpartnereim, hogy üzenjenek valamit a mai fiatalságnak.
Ezeket a válaszokat kaptam:
„Világéletemben sokat dolgoztam. Amikor nyugdíjba mentem, két hobbitelken is folytattam munkát. Azt üzenem a fiataloknak, hogy mindig legyen feladatuk. Én gyermekkoromban megszoktam a munkát, ez frissen tartott. Soha nem unatkoztam. Nem voltam sem gazdag, sem szegény, de mindenem megvolt, ami az élethez kellett. Jól éreztem mindig magam, ma is így van.” (Kordás István)
„Másképpen csinálnék sok mindent. Például jobban elengedtem volna magam. Éljetek fiatalok addig, amíg van erőtök. Úgy éljétek az életet, hogy legyen mindig rend körülöttetek.” (Szabó Ilona)
„Meg kell őrizni a jókedvet. Emellett a munka nagyon fontos. Én horgoltam, kötöttem, vályogot vertem, téglát hordtam. Szerettem dolgozni, az az igazság. Aki nem szeret, az menekül a munka elől.” (Sárkány Erzsébet)
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
