Október 6. emléke

A múlt nem múlik el soha, mindaz, mi elődeinkkel történt, velünk él. Az a feladatunk, hogy emléküket őrizzük, szellemiségüket továbbvigyük. Az kell, hogy szembesüljünk nemzeti történelmünk olyan eseményeivel, amelyek lehetővé teszik, hogy mélyebben megértsük és elfogadjuk társadalmunk néhány alapvető értékét. Ezek az események nem mindig az örömteli nemzeti önbecsülésre fókuszálnak, vannak olyan tragikus végkimenetelek, amiket nem hagyhatunk elfeledni.

Ilyen tragikus történelmi esemény a magyar nemzet egyik gyásznapja, október 6. Ezen napon végezték ki a tizenhárom honvédtisztet Aradon, és e napon halt mártírhalált Pesten gróf Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke.

Az 1848-49-es szabadságharc a világosi fegyverletétellel ért véget. A magyar haderő szabadságvágya ellenére sajnos nem tudott tovább harcolni a két nagyhatalom (osztrák és orosz) ellen. A fegyverletétel az oroszok előtt történt. Ez nagy sértés volt az osztrákoknak, ezért a magyar haderő vezetőit az osztrák hadbíróság a legkegyetlenebb megtorlásban részesítette. A megtorlás a kivégzés volt. A tábornokokat a rangjukat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halálra ítélték. Ezt a halálnemet csak köztörvényes elítélteken alkalmazták, tehát megbecstelenítésnek is számított a kirótt ítélet.

Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy a császári-királyi haderőből kilépett tisztek voltak. A szabadságharc végén pedig egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egy ezredesi fokozatban szolgáltak. A tábornoki rendfokozatukat hivatalosan nem fogadták el az osztrákok.
Az aradi vértanúk száma tizenhat, ám csak az október 6-i, tizenhárom kivégzett tisztet említi meg a köztudat. Haláluk napja a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának szimbóluma lett.

Az aradi tizenhat:

1. Ormai Norbert honvéd ezredes – 1849. augusztus 22. – kötél általi halál

2. Kiss Ernő honvéd altábornagy – 1849. október 6. – golyó általi halál

3. Lázár Vilmos főtiszt (ezredes) – 1849. október 6. – golyó általi halál

4. Gróf Dessewffy Arisztid tábornok – 1849. október 6. – golyó általi halál

5. Schweidel József tábornok – 1849. október 6. – golyó általi halál

6. Lovag Pöltenberg Ernő tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

7. Török Ignác tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

8. Lahner György tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

9. Knezich Károly tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

10. Nagysándor József tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

11. Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

12. Aulich Lajos tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

13. Damjanich János tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

14. Gróf Vécsey Károly tábornok – 1849. október 6. – kötél általi halál

15. Kazinczy Lajos honvéd ezredes – 1849. október 25. – golyó általi halál

16. Ludwig Hauk alezredes – 1850. február 19. – kötél általi halál

Volt még egy halálra ítélt tiszt, Lenkey János vezérőrnagy. Ő az aradi várbörtönben megtébolyult, ezért nem végezték ki.

Az Aradon, október 6-án a reggeli órákban kivégzett tábornokok élettelen testét közszemlére tették, majd este a golyó által kivégzetteket sáncárkokba, a kötél által halt tábornokok levetkőztetett testét pedig a bitófa tövében hantolták el.

Miért 1849.október 6.?

Ez a nap a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulója volt.

A Kiskun Múzeum tárgyi emlékként őrzi Kiss Ernő altábornagy, aradi vértanú tábori íróasztalát.

Kiss Ernő honvéd altábornagy, a birodalom korábbi tisztje, a Hannover huszárezred ezredese volt. 1848 nyarán azonban felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848 októberében tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. Decemberben altábornagyi rangot kapott, 1849. január 9-én pedig ő lett az országos főhadiparancsnok.

Kiss Ernő táborában szolgált Mise András, mint felcser (orvos) és felesége Weninger Márta, mint markotányos nő. A fegyverletétel után a tábornokhoz közel álló emberei a tábori bútorzatot szétosztották és elmenekítették. A házaspárhoz Kiss Ernő íróasztala került, amit bujdosva Kiskunfélegyházára hoztak. Az asszony testvére, Weninger Magdolna örökölte az asztalt, amit egészen 1907 áprilisáig őriztek.

A tiszaújfalusi asszony 82 éves volt, mikor teljes tudatában mesélt az asztal történetéről. A felvett jegyzőkönyvben többen is hasonlóan nyilatkoztak a tárgy eredetéről. Az íróasztalt Prikkel Gyula, királyi járásbíró hozta el a családtól azzal a feltétellel, hogy azt emlékül és megőrzésül valamelyik nemzeti múzeumnak adja át.

Prikkel Gyula úgy gondolta, hogy mivel a család félegyházi illetőségű volt, legjobb helyen a Kiskun Múzeumban lesz. Kiss Ernő altábornagy tábori íróasztala 1908-ban került méltó, végleges helyére a múzeum gyűjteményébe.

Aradi vértanúnk íróasztalát a Petőfi Sándor Emlékházban állították ki, amit a nagyközönség megtekinthet a mai napig is.

Őrizzük emléküket!

„Istennek hála igaz emberré,
Jó katonává és hőssé lettem,
Ne váljon földünk csúf sártengerré,
Amit elértünk, nem volt véletlen!”

(Nagysándor József)

Samu Csilla múzeumpedagógus
Kiskun Múzeum