A félegyházi liba útja a fesztiválig
– Az első félegyházi libafesztivált 1999 novemberében, Márton naphoz kötődve rendezték meg a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársai Darabos Andrea akkori igazgató ötlete nyomán, Gulyás László vándormuzsikus közreműködésével. Ha célt szeretnénk megfogalmazni, mai divatos szóval valamiféle városi imázs teremtési szándéknak nevezhetnénk. Kínálkozott ehhez a liba, amely a város körüli tanyák jellegzetes állataként és a Félegyházán működő, akkor már Európa-hírű libafeldolgozó üzem révén is fontos szerepet töltött be a térségben.
– Milyen múltja volt a térségben a libatartásnak?
– Levéltári adatok szerint Kiskunfélegyházán az 1800-as évek elejétől nagy tömegekben tartottak libát a „Lúd Pást” kifejezéssel illetett, szárnyasoknak fenntartott közös legelőkön. Később a kukorica nagyobb térhódításával még elterjedtebb lett a libatömés, és hamarosan már tömegével hordták a libákat a vonatok a városból Nyugat-Európa országaiba. A kiskunfélegyházi baromfitenyésztésnek 1854-ben már Európa-szerte jó híre volt. Karácsony táján hatalmas szállítmányok indultak a városból Angliába, Poroszországba csirkével, libával és tojással megrakodva. Országszerte híressé vált az 1949 szeptemberében megalakult Kiskunfélegyházi Tollüzem is. A félegyházi libák a fővárosiak körében is nagy népszerűségnek örvendtek. A libatartásnak évszázados hagyománya van. A tradíció túlélte a háborúkat, rendszerváltásokat is, Félegyházán és környékén ma is sokan élnek libatartásból, - hízlalásból, így családok százai kötődnek valamilyen módon a fesztivál központi szereplőjéhez, a libához.
– Hogyan alakult, formálódott a bő két évtized alatt ez a félegyháziak számára oly kedves rendezvény?
– A legelső libafesztivál kizárólag a művelődési központ erejéből és költségvetéséből lett. Darabos Andrea, az intézmény akkori igazgatója nagyon sok erőfeszítése ellenére is csak csekély támogatást sikerült elnyerni, de ez nem szegte kedvét a szervezőknek. A Korona utcában egy színpadon fellépők és mintegy kéttucatnyi sátorban kézművesek fogadták a látogatót. Kifejezett törekvés volt a hagyományőrzés. Ennek jegyében népi játékterek, bábjátékosok, fa körhinta, csúzlizda töltötte meg a tereket, és főzőversenyen idézték meg a régi korok ízeit, ismert és elfeledett receptjeit. Emlékszem, volt, hogy a verseny előtti éjszaka valaki téglából kemencét épített, hogy másnap abban készíthesse el az ételt. Az időjárás miatt a fesztivál időpontja az első alkalom után szeptemberre került át. A következő tíz évben is szinte csak a saját költségvetéséből rendezte meg a művelődési központ az eseményt, ami szakmailag folyamatosan fejlődött, de látogatottságban valahogy nem sikerült áttörést elérni. Ez a pont akkor érkezett el, amikor Áfész úgy döntött, hogy szponzorként a Libafesztivál mellé áll. Tíz év folyamatos küzdelem után ez nagy lendületet adott a folytatáshoz.
– Mit tapasztalt ebből a közönség, és milyen változást éltek meg a szervezők?
– Minden rendezvényszervező álma az az időszak, ami ez után következett. Az Áfész, később Integrál Zrt. teljes bizalmat szavazott, és nagyon jelentős pénzügyi forrásokat áldozott a rendezvény sikerére. Az ilyen nagyságrendű fesztiválokat nagyobb városokban rendezvényszervező cégre bízzák, Félegyházán mindvégig a művelődési központ tartotta kézben, teljes szakmai apparátusát és szakértelmét latba vetve. A bizalom és a megelégedés teljeskörű volt, a Libafesztivál kiteljesedett: kiköltözött a Kossuth utcára, és gyakorlatilag az egész városközpontot megtöltötte. Két színpadon zajlottak az események, amit kézműves sátrak sora kötött össze, és párhuzamosan zajlottak a főzőverseny és a Kunsági Néptánc Találkozó eseményei. Óriási szakmai kihívás volt ez, hiszen az áramellátástól a hulladékszállításon át a legapróbb részletekig mindent a művelődési központ tartott kézben. Így ment ez egészen 2018-ig, amikor az Integrál Zrt. – az ágazatban jelentkező nehézségek miatt – jelezte, hogy nem tudja a továbbiakban egyedül vállalni a költségeket.
– Veszélybe került a két évtizedes hagyomány…
– Akár így is lehetett volna, hiszen mindeddig nem igazán találta meg az önkormányzat a helyét és szerepét a Libafesztiválban. Csányi József polgármester viszont azonnal mellé állt, és a költségek meghatározó részét azóta is az önkormányzat állja. Az Integrál Zrt. sem vette le a kezét a rendezvényről: amiben tudnak, segítenek. Emellett mi, a művelődési központ munkatársai is mindent megteszünk, hogy nyertes pályázatokkal tehermentesítsük az önkormányzatot. Idén mintegy 8 millió forintot nyertünk el pályázati forrásokból.
– Tehát a hagyomány töretlenül folytatódik.
– Gyakorlatilag már hozzá is fogtunk a 2022. évi, 23. Libafesztivál tervezéséhez és előkészítéséhez. Ráadásul abban a tudatban, hogy a város – úgy is, mint helyi értéket – a magáénak vallja. Köszönet érte a húsz év előtti elindítóknak, és mindazoknak, akik hittek benne, melléálltak és kitartottak mellette.
