Körkérdés: Mire jut idő nyugdíjas korban?
Szűts Tamás (68)
– Évtizedek múltával mindent máshogy nézek és teszek. Az idő előrehaladta ráirányítja a figyelmemet olyan dolgokra is, amire eddig kevesebb lehetőségem volt. A családom története gazdag kutatási terület számomra, akikre méltán büszke lehetek. A művészek életének felfedezése és az írás is régi vágyam volt. Mind a kettő összekapcsolódik a tárgyi ábrázolással, alkotással és az előadóművészettel is. Sokat és örömmel dolgozom, tartalmasan telnek a napjaim.
Gombkötő Lajosné (71)
– Könnyebb az időmet beosztani a nyugdíjas éveimben. Az unokák nagyok már, bármikor felhívhatnak, szívesen készítem el nekik a kedvenc ételüket, süteményüket. Élvezem, hogy már bárhová bármikor elmehetek. Gyakran kirándulok, programokon veszek részt.
Juhász István (75)
– Amikor kisgyermekek voltunk a testvéreimmel, a szüleink határozták meg mit tehetünk meg és mit nem. Amikor pedig a szülők sem voltak otthon, akkor a két idősebb testvérem döntött a teendőkről. Néhány éve özvegyként élek, így most már tényleg én osztom be az időmet és a tevékenységeimet. Igyekszem frissen tartani az elmémet és a testemet is. A fiamnak van egy hobbikertje, ahol szívesen segítek a földmunkában, rendben tartásban.
Tarjányi Istvánné (76)
– Világ életemben tevékeny voltam, ez a nyugdíjazásommal sem ért véget. Sokat önkénteskedem, odafigyelek a nálam idősebb emberekre, és segítek nekik, amiben tudok. Így próbálom jobbá tenni a sajátmagam és mások életét.
V. B.