Képeim a lelki és hangulati állapotnak a rögzítését jelentik
Terbe Ákosné megnyitójában Így fogalmazott: – Ha címet kellene adnom ennek a kiállításnak, a Pirkadat című képtől kölcsönözném. Számomra ez az alkotás az, amely művészetének ívét, mondanivalóját, üzenetét a leginkább kifejezi a kezdetektől a jelen kiteljesedésig.
Anna fiatalon kezdte művészi pályáját egészen más technikákkal és kifejezési módokkal. Alkotásai azóta is sokféle művészi megoldást hordoznak a mesterektől elsajátított minták alapján és a saját személyiségéből következő változatok, árnyalatok hozzáadásával.
A nagy példaadók közül szeretném megemlíteni Lázár Pál festőművészt és Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászművészt, akik látásmódjukkal, szellemiségükkel hatással voltak rá. A rendszeresen látogatott alkotótáborok is fontos elemei művészi fejlődésének. Hogy csak néhányat említsek ez utóbbiakból: Pálosszentkút, Lovasberény, Sukorópátka. Utóbbinak évek óta nemcsak résztvevője, de művészeti vezetője is.
Anna egy vele készült interjúban így vallott művészetéről: „Képeim az ihlet, a pillanat, az érzelmi, lelki és hangulati állapotnak a rögzítését jelentik.” Ezt a gondolatot szövi tovább egy másik megnyilatkozásában, amelyben arról vall, hogy a már elkészült képek alapján újra tudja élni azok születését. A mostani képanyag két nagy tematikus egységbe rendeződik – tájképek és csendéletek váltják egymást a tárlókon –, mégis közös bennük, hogy a pillanat varázsáról, a fények, formák játékáról szólnak. Mindegyik önmagában értelmezhető, és mindegyik összefüggéseiben is fontos alkotás. Megnyitják az utat a művészhez. Bepillantást nyerünk abba a világba, ami épp foglalkoztatja. Láthatjuk kedvenc technikáit, a pasztellt, amely átmenetet képez a rajz és a festészet között, de megérinthet bennünket az akril varázslatossága is – zárta megnyitó gondolatait.