Vasárnap kezdődik a téli időszámítás
Magyarország 1980 óta közel 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállításssal, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a Mavir évtizedek óta gyűjtött adataiból.
Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével.
A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – a Mavir szerint nem okoz többletfogyasztást.
Az ország nyári időszak alatti villamosenergia-megtakarítását az óraátállítást megelőző és követő napi fogyasztási görbék alapján becslik a Mavir szakemberei. Ez naponta 1,5-3 százalékos, vagyis 2-4 ezer megawattórával alacsonyabb fogyasztást eredményez. A fogyasztás és ezáltal a megtakarítás több tényezőtől is függ, többek között az időjárástól és az ünnepnapok alakulásától.
