Titkok a levéltárból – Pusztító jégverés 1977-ben
Kiskunfélegyházát 16 óra körül érte el az ítéletidő, évtizedek óta nem tapasztalt jégvihart hozva magával. A lezúduló éles szélű, különböző méretű – dió, galamb- illetve tyúktojás nagyságú – jégdarabok a lakások és középületek nyugatra néző ablakait, üvegajtajait szinte kivétel nélkül bezúzták, olykor még a függönyöket is összeszaggatták, és a bútorokat is megsértették. Betörtek többek a között a városháza Kazinczy utcai homlokzatán lévő ablakok is. A hirtelen jött, viszonylag rövid ideig tartó, de szokatlan hevességű jégeső alaposan megrongálta több, palával fedett ház tetőzetét, horpadásos nyomokat hagyott az utcán parkoló autókon, megtépázta a Kossuth utca platánsorát. A letört ágak és levelek a nagy jégdarabokkal keveredve elzárták az esővíz-elvezető csatornák nyílásait, így néhol fél méter magasan állt az utcákon a víz. A sajtó beszámolói 10 cm vastag jégtakaróról szóltak, a vihar pusztítását a második világháborús rombolásokhoz hasonlították.
A vihar elvonulása után a lakosság azonnal hozzákezdett a helyreállításhoz. Eltakarították az utcákon szerteszét heverő üvegdarabokat, kosárral és vödörrel hordák, lapátolták a jeget, eltávolították a csatornák felszíni dugulását okozó törmeléket. A Városi Tanács operatív bizottságot hozott létre a munkák megszervezésére és a szükséges építőanyagok sürgős beszerzésére. Az Állami Biztosító helyi fiókja és a tanács pénzügyi osztálya soron kívül intézte a kárfelvételeket és a kártérítési igények kivizsgálását. A helyi vállalatok tőlük telhetően igyekeztek segíteni a bajba jutott dolgozóikon, de a város sok támogatást kapott a megyéből és annak határain túlról is. A salgótarjáni és az orosházi síküveggyár egyaránt felajánlotta termékeit, sőt az első üvegszállítmányok már a jégverést követő napokban meg is érkeztek Félegyházára. Bajáról tíz üvegező szakember sietett a kárt szenvedett város megsegítésére, akik rögtönzött üvegező műhelyekben végezték munkájukat. Volt mit csinálniuk, hiszen kb. 15.000 négyzetméternyi üveget tört szilánkká a jégeső. Az épületkár meghaladta az 5 millió forintot.
A vihar azonban nemcsak a város lakott területein pusztított, hanem jelentős károkat okozott a szántóföldi növényekben, a szőlőültetvényekben és a gyümölcsösökben, illetve szinte teljesen tönkre tette a kertészetek üvegházait is. Több ezer hektárnyi kukorica és dohány, valamint jelentős mennyiségű dinnye szenvedett 50-90 százalékos jégkárt. A kiskertek és háztáji gazdaságok veszteségét a szakemberek fel sem tudták becsülni.
Szerencsére hasonlóan pusztító jégviharra nagyon ritkán kerül sor. A korabeli újságok sem győzték hangsúlyozni, hogy akkoriban még a legidősebb félegyháziak sem emlékeztek ilyen szélsőséges időjárásra.
Ónodi Márta
