Polgármesteri fórumot tartottak Kecskeméten
Képgaléria
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A közgyűlés elnöke beszámolt az elmúlt időszak, megyénkben megvalósuló fejlesztéseiről. Mint elmondta, 600 nyertes pályázatot adtak be a települések, amelyek által több mint 100 milliárd forintos TOP pályázati forrás érkezett megyénkbe. Ezek egy része már sikeresen le is zárult, és ezáltal megyénk minden településen történtek kisebb-nagyobb fejlesztések, beruházások. Az elnök beszélt az elkövetkező, 2021-2027-es pályázati ciklusról, amelyhez már települési és megyei szinten is elkészültek a fejlesztési elképzelések. Bemutatta az elmúlt esztendők sikeresen megvalósult megyei programelemeit, amelyek révén többek között 144 helyszínen volt lehetőség a tanyás térségekben a vízminőség vizsgálatára. Beszélt a sikeresen megvalósult gazdaságfejlesztési és közösségépítési programokról a Boldogulj Bács-Kiskunban, Bács-Kiskun hazavár akciókról, a négy konzorciumban elkészült receptkönyvek sorozatról, irodalmi képzőművészeti pályázatokról, közösségfejlesztési és esélyegyenlőségi, felzárkózási tervekről, klímastratégiáról, amit a klímakódexeken keresztül foglaltak össze. Népszerű volt a megyei ösztöndíjrendszer, amelyben több száz fiatal kapott támogatást tanulmányaihoz.
119 településen meséket, legendákat gyűjtöttek a szakemberek, amely mára míves mesekönyvben öltött testet és további művészi könyvek vannak készülőben. 11 járásban zajlottak sportesemények az Egészséges Bács-Kiskun jegyében, a megyei motívumok felhasználásával pedig egyedi ruhakollekció készült. A Meseföld-Élménybusz által már mintegy harminc településen ismerhették meg a megyei identitás fejlesztésére tett lépéseket. Az elmúlt évek értékgyűjtése nyomán mára már 300 megyei érték gazdagítja a közösséget.
Az elnök kiemelte a településekkel való kiváló együttműködést, hangsúlyozta, hogy továbbra is arra törekszik a megyei önkormányzat, hogy megyénk olyan hely legyen, ahol jó élni, ahova jó érkezni és egészséget, élményt nyújt az ide érkezőknek. Biztonságos otthont, kiszámítható jövőt jelent az itt élőknek.
A fórum első napján hat előadást hallhattak az érdeklődők, a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program témaköreiben, illetve megyénk jövőjét érintő egyéb fejlesztési területek is górcső alá kerültek.
Oláh Gábor regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a 2014-2020-as ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) eredményeire építve, annak tematikáját felhasználva mutatta be az elkövetkező pályázati ciklust, a TOP plusz programot, amelynek célja a régiók és megyék fejlettségi pozíciójának javítása, a legkevésbé fejlett megyék és elmaradott térségek területi fejlesztése, a kedvezőbb helyzetű térségek pozíciójának erősítése mellett. A legfontosabb változás, hogy a korábbi időszak indulásától eltérően, már idén megjelentek az első felhívások a TOP plusz keretében, melyre a megszokottól szorosabb határidőkkel pályázhatnak a települések. Egyszerűsödött a pályázatok, a felhívási rendszer eljárási rendje is – hangsúlyozta az államtitkár, aki bízik a hatékonyabb pályázati lebonyolításban és megköszönte a megyei önkormányzat professzionális támogatását, amellyel a településeket segíti.
Stefán László, a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály vezetője, a 2027-ig tartó új fejlesztési ciklusra vonatkozóan, az újabb fejlesztési lehetőségekről beszélt. Ezt az időszakot a TOP plusz program fogja össze, amelyek a települések számára épület-korszerűsítésekkel, óvodák és bölcsődék fejlesztésével, valamint a fenntartható közlekedéssel, turizmussal, ökoturizmussal, zöld infrastruktúra, zöld város témakörrel, szociális célú projektekkel, belterületi utak fejlesztésével, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésével kapcsolatosan nyújthatnak támogatást. A TOP plusz felhívásaiból már hat megjelent, de folyamatos a közzétételük még az idei évben.
Tabajdi Márton, a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának Ellenőrzési és Módszertani Főosztályának vezetője a TOP plusz eljárásrendi újításait járta körbe, számos jó tanácsot adva pályázatok benyújtásához.
Szabó Csaba, a Programvégrehajtási Főosztály vezetője a TOP aktualitásait és tapasztalatait ismertette előadásában. A Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programok hatékony, eredményes, pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításával és végrehajtásával foglalkozik. A főosztályvezető kiemelte, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat minden tekintetben kiváló partner, amely megmutatkozik a projektek megvalósításában, a megfelelő ütemtervek tartásában.
A Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna Komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos titkárságának vezetője, dr. Vadász Csaba a területfejlesztésben szerzett tapasztalatokat osztotta meg. 2020-ban alakult meg ez a szervezet, négy gazdaságfejlesztési zónával, köztük a Dél-Alföldivel. Feladatrendszerében a helyi projektek szakmai támogatása, koordinálása, közvetítő, kommunikációs, kapcsolattartó szerepvállalás jellemző.
Megyénkre vonatkozóan elmondta, hogy a déli régióban Bács-Kiskun megyében történnek a legnagyobb horderejű fejlesztések és a GDP tekintetében is élen járunk. A foglalkoztatási adatokat szemlélve javuló tendenciát mutat megyénk. Tavaly augusztusban 17.189 fő álláskeresőt regisztráltak, idén augusztusban 12.085 főt. Az ipari termelés tekintetében is kilenc év alatt 3,2 %-ról 7,5 %-ra emelkedett megyénk teljesítő ereje. Dr. Vadász Csaba kiemelte a két legnagyobb, megyénket érintő beruházást, a Budapest-Belgrád vasútvonal, illetve Paks II. fejlesztését. Beszélt a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal fejlesztésének lehetőségéről, kilátásba helyezve a Cegléd-Kecskemét-Szeged vonal korszerűsítését is. Az 52-es út Kecskemétre vezető négysávosítása is a prioritások között szerepel, mint ahogyan már előrehaladott fázisban van a Soltvadkertet elkerülő út megvalósítása is.
Nagy Gergely, a Magyar Ökoszociális Fórum alelnöke, a Szentgotthárdi Spa&Wellness fürdő ügyvezető igazgatója ausztriai és németországi ökoszociális vidékfejlesztési kutatások tapasztalatait felhasználva egy új turisztikai fejlesztési koncepciót mutatott be. Hangsúlyozta, hogy minden hely alkalmas és képes arra, hogy márkaértéknek tekinthető, egyedi jellemzőit megtalálja és következetesen felépítse, kommunikálja. Beszélt a tanyák és térségük jövőjéről, lehetőségeiről. Leszögezte, hogy új tartalmat, új funkciót kell adni a tanyáknak, amelyek Bács-Kiskun megyében különleges szerepet töltenek be, éppen a megye kiterjedt tanyás térségeire tekintettel.
Pénteken folytatódott az online Polgármesterek Fóruma. Pénteken gyakorlati tapasztalatokra, kreatív megoldásokra és a fejlesztési területek sokszínűségére kapott példákat, hasznos információkat a hallgatóság. A témák között szerepelt a településtervezésben, település fejlesztésben alkalmazható térinformatika. Hallhattak előadást a gyermekvédelem aktualitásairól, a megyei katasztrófavédelem feladatairól, helyzetéről. Jó gyakorlatot ismerhettek meg az energiahatékonyságról, az okos települések lehetőségeiről, és a megyei identitás program közösségfejlesztési céljairól, a Petőfi Emlékévekhez kapcsolódó megyei előkészítésről, feladatokról, tervekről, majd zárásként arról beszéltek az előadók, hogy miként változott az önkormányzatok feladata a kéményseprést illetően.
Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója, a településtervezésben alkalmazható térinformatika szerepéről beszélt, rámutatva az aktuális jövőbe mutató kérdésekre.
A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai szakmai háttérintézménye, küldetése az épített környezethez és téradatokhoz kapcsolódó széleskörű közszolgáltatásainak digitalizációja és társadalmasítása. Tevékenysége a távérzékelés, a térségi tervezés, az intelligens városi szolgáltatások területeire, valamint földmérési, földmegfigyelési és térképészeti feladatokra is kiterjed. Kiemelt feladatai közé tartozik a Dokumentációs Központ működtetése és az e-közigazgatást támogató informatikai szolgáltatások üzemeltetése.
Sík András elmondta, együttműködő partnertelepüléseket keresnek és várnak megyénkből is, akik az integrált rendszer felépítésébe csatlakoznának. A digitalizáció segítségével a települési tervek elkészítése is könnyebbé, áttekinthetőbbé válik, illetve jól alkalmazható a területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés, településvédelem szintjein. Az egységes térinformatikai adatbázisban minden megye elérhetővé válhat a jövő évtől és átláthatóvá, követhetővé válik a teljes településszerkezet.
Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Intézmény főigazgatója, Magyarország egyik legnagyobb gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményrendszerét mutatta be. Előadásában kitért a gyermekvédelem és a települések érdekeinek összekapcsolódási pontjaira. A Bács-Kiskun megyéből induló hálózat ma már számos megyében működik. A családokból kényszerűen kiemelt gyermekek biztonságos körülményekhez jutásával segítik a gyermekek családba kerülését, szocializációs folyamataik fejlesztését a nevelőszülői hálózat által. A főigazgató a nevelőszülői hálózat szépségének megismerésében, népszerűsítésében kérte a településvezetők segítségét. Elmondta, hogy Bács-Kiskun megye élen jár a befogadás kultúrájában. Megyénket érintően például Szabadszállás és Kunszentmiklós között a közelmúltban hozták létre az Ágotafalva Szabadidőközpontot.
Farkasinszki Lóránt tűzoltó ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója aktualitásokról beszélt, és a 2021-2027 fejlesztési ciklus hatósági feladatait ismertette. Mint tudjuk, a katasztrófavédelmi hatóság feladata a lakosság élet- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikus infrastruktúra elemek biztonságos működésének védelme, amely kiemelkedően fontos közbiztonsági érdek. Prioritást kap a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása.
Elmondta, hogy a megyei rendszerben működő kirendeltséghez három bázis tartozik: Kecskemét, Kiskunhalas és Baja központokkal. Hangsúlyozta, hogy megyénkben minden veszélyforrás megtalálható, ami más megyék esetében nem, vagy elvétve. A két folyó között árvíz, belvíz, erdőterületeink nagysága miatt az erdőtűz-veszélyeztetettség, illetve ipari jellegű veszélyforrásban sem szűkölködünk, ugyanakkor jól szervezett védelmi rendszer és elhivatott szakemberek biztosítják a megye védelmét, a lakosság biztonságát.
Nehéz Beáta, a Tungsram Solution Üzletágának kereskedelmi igazgatója, – aki elkötelezett híve a települések fejlesztésének és az energiahatékony, fenntartható közszolgáltatások kialakításának – az önkormányzatok részére nyújtható Tungsram energiahatékonysági és “okos település” megoldási lehetőségeit mutatta be. Az innovatív megoldások jelentős költség-, és energiamegtakarítást jelentenek a településeknek.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal Fejlesztési Iroda irodavezető helyettese, Horváth Gyula arról beszélt előadásában, hogy a TOP projektek miként segíthetik és támogathatják a közösségfejlesztést. A megyei identitás program közösségfejlesztési céljainak végrehajtásának tükrében, kitért a társadalomfejlesztés kérdéseire, összefüggéseire is. Kiemelte a közös érdeklődés, a közösségi tudat kialakításának fontosságát, az információáramlás, a kommunikáció jelentőségét, a játékok hatását a közösség, a személyiség működésében. Utalt a velünk élő értékek felfedezésére, gondozására, átörökítésére, az ezzel kapcsolatos felelősségre. Bemutatta a megyei önkormányzat, TOP pályázatok keretében megvalósuló jó gyakorlatait, kézzel fogható produktumait, mint például a társasjáték, a Meseföld-mesekönyv, a 3D nyomtatóval gyártott darabokat, csak hogy néhányat említsünk a rengeteg elem közül.
Hajagos Csaba, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkatársa Ej, mi a kő! című előadásában mutatta be a Petőfi Emlékévekre történő, megyei önkormányzat által végzett előkészítő munkát, valamint tájékoztatást adott a tervekről, a várható feladatokról. A két évet átfogó programsorozatot mutatta be az öt célfeladat tükrében: 1. A nemzettudat, a magyar összetartozás és a megyei identitás erősítése. 2. A közép-európai együttműködés erősítése. 3. A magyar hős példaképének kialakítása. 4. A Petőfi arculat létrehozása. 5. Az emlékéven átívelő, maradandó beruházások létrehozása.
Kiemelte a települések együttműködésének fontosságát, illetve a programok megvalósításában résztvevő társszervezetek felelősségét. A „Talpra Magyar” programban a kultúra, a kulturális örökség mellett fontos szerepet kap a gazdaságfejlesztés, a nemzetközi együttműködések erősítése, kialakítása és természetesen a marketing, ami átfogja a projektet. Hangsúlyozta a program hosszú távú fenntarthatóságának fontosságát, amelyben nagy szerep hárul a településekre is.
A FILANTROP Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nonprofit Kft. ügyvezetője, a megyei közgyűlés tagja, Dongó József, illetve a cég műszaki vezetője, Réthy Tiborc a kéményseprésre vonatkozó önkormányzati feladatváltozásokról adtak tájékoztatást.
