Levélféle decemberhez
Borítókép: Balassa László
Köszönöm, hogy eljöttél, mint minden évben, utolsóként. Persze tudom, hogy a "decem" latin szó, és azt jelenti, "tíz", de aztán kapott még az év két hónapot, így lett pont egy tucat. Szó nincs arról, hogy te tucatáru lennél, nehogy a szívedre vedd! Te egészen más vagy, különleges helyet foglalsz el szívünkben. Neked jutott a Mikulás-Karácsony-Szilveszter háromszöge.
Az, hogy ki hogyan ünnepel, persze magánügy, te csak a lehetőséget adod, amit köszönünk. Reméljük, elhozod nekünk mindazt, amit szeretnénk. Mi megtesszük, ami tőlünk telik, próbálunk rohanó hétköznapjaink után az eljövetelt ígérő vasárnapokon csendesen várakozni, megtalálni belső békénket, mint ahogy elvárhatod, te "fagyláros, télelő, álom " időszak. Próbálkozunk a zsúfolt üzletekben, a kicsit maszatos ablakon kinézve, az ajándékok árának és pénztárcánk tartalmának összehasonlításakor is türelmesnek, toleránsnak, kedvesnek maradni. Nézd el nekünk, ha ez néha nem úgy sikerül, ahogy kellene! Ha felcsattanunk, felemeljünk a hangunkat, morgunk a tömeg és az árak miatt, s időhiányra hivatkozva nem telefonálunk, és nem írunk, mert majd később. Tudjuk, hogy most kellene, de estére már lekókad a fejünk, és az ólmos fáradság, az aggódás, a hírek riasztó monotonsága kiharap sötét fogaival egy nagy szeletet a készülődés tortájából.
Most kezdődtél, ez az első napod, és a miénk is, hogy megvalósíthassuk álmainkat, ne adjunk teret a rossz gondolatoknak, de adjunk vigaszt és örömet, ne hagyjuk lelkünkben elaludni a fényt! Köszöntelek, december, tiszta szívvel és hittel, és igen, bízom benned, és bízok a szeretet erejében, még ha nagyon romantikusan és optimistán is hangzik.
Az angyalok óvják lépteinket.
Salánki Anikó
