Hazánk legnagyobb problémája a vízhiány
Magyarországon a kevés víz problémája már ma is súlyosabb, mint a sok víz kezelésének kérdése – mondta egy, a témában rendezett konferencián Váradi József, a Vízügyi Tudományos Tanács elnöke. Vele egyetértve ugyanott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője úgy fogalmazott, az árvizeknél is több kárt okozó aszályért nem csupán a klímaváltozás felelős – írta cikkében az Agrotrend.
Váradi József szerint a glasgow-i klímakonferencián a hiányosságok mellett több kérdésben hangzott el előremutató megállapítás is.
– A vízkészletekkel való gazdálkodás képessége a fenntartható fejlesztés-fejlődés alapja. Ezt tényként támasztja alá, hogy a fenntartható fejlődés 17 célterülete közül a víz 15 célterület teljesítésének feltétele. A sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz hármas tématerülete az, amit a vízgazdálkodás terén meg kell tudnunk oldani – mondta Váradi József. Szerinte többen oszthatják azt a véleményét, mely szerint azért is nehezebb a kevés víz problémáját rendezni, mert az "sok kézben" van, míg a sok víz problémája megoldásának kulcsa egyben.
Úgy látja, a küzdelem trendjeinek alakításában Magyarország éllovas, a magyar szakemberek nemzetközi elismeréstől övezve dolgoznak a területen. Viszont most már nem csupán intézkedési programokra van szükség, végre meg is kellene valósítani őket, a "szlogen" már kevés.
A víz szűkösségével összefüggő problémákat sorolva a következőkre tért ki:
- Velencei-tó vízhiánya,
- folyók hajózhatósága,
- Homokhátság élhetővé tétele,
- a holtágak használati problémája,
- a természet értékeinek veszélyeztetettsége,
- a Balaton vízpótlása,
- a Balaton-vízhez való hozzáférés kérdései,
- a települési vízgondok,
- a termálvíz túlhasználtságának félelmei,
- az öntözési lehetőségek korlátai.
Külön kiemelte a mezőgazdaság vízhiányát is. Ajánlásaikat eljuttatják a döntéshozókhoz. Láng István előadásában elmondta, az aszály miatt emberi élet közvetlenül nincs veszélyben, de következményei a legdrágábbak.
– A számokat 30 éves távlatban már érdemes megnézni: kijelenthető, hogy a kifizetett aszálykárok értéke kétszerese az árvízkárokénak. Ezt valahogy nem vesszük észre, a fű alatt elmegy a magyar gazdaságban – mondta, és hozzátette, hiába folyik be sok víz Magyarországra, mégis egyre nagyobb területen nehezül el a vízkészlet elérhetősége.
A vízhiány "divatos" okai (például klímaváltozás) mellett mások is vannak. – Az Alföld jelentős részén a vízkészlet azért érhető el nehezen, mert a kiskörei vízlépcső alatt a szabályozások nyomán olyan medersüllyedés történt, hogy annak sok helyen vízhiányos helyzet lett a következménye – mondta Láng István. A klímaváltozás ott érhető tetten, hogy a folyók "karakterisztikája" megváltozik, "a szélsőségek mellett a középvízszint lesüllyed". Közben pedig jelentősen nő az öntözés iránti igény, mondta Láng István.
– Vannak olyan területek, ahol nem tudunk biztosítani öntözővizet, ezért volt az a konfliktus, hogy a kutakból, a talavízből próbálták megoldani az öntözési problémákat, ami viszont természetesen a vízkészletek rovására is megy.
Az életterek pedig a kiszáradással együtt megváltoznak. Ha a vízhiányokkal hosszabb távon számolunk, akkor önmagában az, hogy védjük a természetet, nem lesz elég, mert nem az a természet fog "visszajönni", amit akarunk. Ez elmondható több esetben is:
- a gyalogakác árvízvédelmi problémákat okoz és nagy mértékben csökkenti a biodiverzitást,
- a japán keserűfű átláthatatlan dzsungeleket képez a hullámtereken, ezzel okozva nagy problémákat.
A sík területen létesítendő víztározók problémájára is kitért, szerinte nem megfelelő mennyiségű vízutánpótlás esetén a tározókban lévő víz minősége romlik.
A halastavakhoz sem nyúlt hozzá senki évtizedek óta, pedig a legtöbbjük árvízvédelmi céllal épült. Az elmúlt 40 évben óriási mértékben veszett el a tározási kapacitás - mutatott rá a szakember. Példaként hozta fel, hogy 2019-ben egyetlen árvízben nyolc tározó-halastó szakadt át. A halastavak feltöltésével pedig azok elveszítik árvíztározó szerepüket.
