Változnak az érettségi vizsgakövetelmények 2023-tól
Borítókép: Havran Zoltán – MN
A 2023/24-es tanévtől életbe lépő módosítás a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, valamint még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást – írta a Magyar Nemzet.
Az önállóság és a kreativitás jegyében több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be. A természettudományos tantárgyak (földrajz, kémia, biológia, fizika) esetében projektmunka is készíthető középszinten: ennek során az eddig megszokott gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunka készül, amit az érettségi vizsgán kell megvédeni. Projektmunkát kell bemutatni továbbá az állampolgári, gazdasági, közigazgatási ismeretek és a mozgóképkultúra vizsgán is.
Az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, amelynek fókusza jóval szélesebb a korábbinál, és a többi között magában foglalja az internetes etikettet, az online zaklatás és adatvédelem témakörét is. A vizuális kultúra tárgy esetében új tartalmak jelennek meg a vizsgakövetelményekben a kor elvárásainak megfelelően (például digitális eszközhasználat, technikai kép, videó), emellett a középszintű vizsgán nem lesz írásbeli vizsgarész, helyette a kötelezően belépő projektmunkában érvényesülnek az alapvető tantervi elvárások, a portfólió összeállítása minden vizsgázó számára kötelező lesz.
Változik a magyar nyelv és irodalom vizsga felépítése is annak érdekében, hogy az értékelés formája jobban illeszkedjen a középiskolai tanulmányokhoz. Magyarból újdonság, hogy a szövegértési feladatsorban nyelvtani ismeretek is helyet kapnak.
A történelem esetében a tantervhez igazodva megnövekszik a magyar történelem aránya. Változás az is, hogy míg eddig élesen elkülönültek az egyetemes és a magyar történelmi témák, az új követelményrendszer integrált megközelítést alkalmazva korszakonként egyesíti a magyar és az egyetemes történelmet.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek elmondta, a Nemzeti alaptanterv (Nat) és a kerettantervek megújulása meghatározta a köznevelés tartalmi elvárásait, ezért valóban szükséges volt ehhez igazítani az érettségi követelményrendszert is.
A megújítás egyik fő elemeként – akárcsak a Nat megújulása során – a nemzeti műveltség átadásán és a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásán volt a hangsúly. A vizsgakövetelmények egyrészt a megújult Nemzeti alaptantervhez illeszkedve meghatározzák az új vagy megváltozott fókuszú tantárgyak – mint a digitális kultúra vagy az állampolgári ismeretek – vizsgaelvárásait, másrészt korszerű értékelési módszerek beépítésével széles teret adnak a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Utóbbit igazolja, hogy az új struktúra értelmében az érettségiző középiskolai tanulók minden természettudományos vizsgatárgyból – biológia, kémia, fizika, földrajz – választhatnak projektfeladatot is.
A megújult érettségi követelményrendszerhez mintafeladatsorok készültek, amik az Oktatási Hivatal honlapján érhetők el. Mint írják, a rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító és a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október–novemberi vizsgaidőszakkal bezárólag, még a 2002-es oktatási miniszteri rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények szerint kell letennie minden vizsgázónak. Ez alól kivételt jelentenek azok, akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat, de előrehozott vizsgát szeretnének tenni; ők ezt az új vizsgakövetelmények szerint tehetik meg 2022 tavaszán, 2022 őszén, 2023 tavaszán és 2023 őszén. A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények érvényesek.
