Hiányolja a munkaerőt az agrárium

A gépkezelő, gépszerelő és állattenyésztésben jártas szakemberek a legkeresettebbek a hazai mezőgazdasági cégeknél, de hiány van a kertészekből, a technikusokból és a növényorvosokból is – derült ki az AKI elemzéséből. Az ágazat munkaerőgondjaira megoldást jelenthet a jelentős átalakításon átesett agrárszakképzés, a vállalkozások körében azonban egyelőre nem túl népszerű a duális képzésben való részvétel.

Borítókép: Magyar Nemzet – Kurucz Árpád

Az elmúlt években tovább emelkedett a foglalkoztatás a mezőgazdaságban – 2015 és 2020 között 4,1 százalékkal –, ám az ágazatban továbbra is számos pozíció betöltetlen maradt. Az agrárium munkaerőéhségét jól mutatja, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2018 és 2019 őszén végzett felmérései szerint az agrárcégeknek még mindig komoly kihívást jelent a munkaerő-toborzás és a foglalkoztatottak megtartása. A mintegy 1700 üzemben végzett felmérés szerint az üzemvezetők negyven százaléka szembesült munkaerőhiánnyal.

A már alkalmazott állandó munkaerő kapcsán a válaszadó üzemeknél elsősorban a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók hozzáállása, valamint a munkatapasztalat hiánya okozott nehézséget, míg a szezonális foglalkoztatottakkal kapcsolatban az alacsony munkamorál jelentette a legnagyobb kihívást.

A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő- és karbantartó- foglalkozásokban jelentette a munkaerőhiány. Ennél kisebb mértékű, de kifejezett igény volt kertészekre, mezőgazdasági technikusokra, gépésztechnikusokra és növényorvosokra.

Ezenkívül toborzási nehézségekről számoltak be az üzemvezetők a szántóföldinövény-termesztő, erdészeti, halászati foglalkozásokban is. Az élelmiszeripari területek közül a legnagyobb toborzási gond a húsfeldolgozó és pék, édesipari termékgyártó munkakörökben mutatkozott. Ez a kettő országosan is hiányszakmának tekinthető. A felmért vállalkozások ezenkívül a cukrász, az élelmiszeripari gépkezelő, a tejfeldolgozó, valamint a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító foglalkozásokban kerestek tartósan szakképzett munkaerőt.

Az elmúlt években jelentős átalakításon esett át a hazai agrárszakképzés. A változtatások célja egyértelműen az, hogy a piaci igényekkel összhangban biztosítani lehessen az ágazat szakember-utánpótlását. Az oktatási statisztikák szerint hazánkban az előző tanévben 162 intézmény működött, és összesen 16 885 diák tanult valamilyen agrárszakképzési területen. A 2020/2021-es tanévben az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmák voltak a legnépszerűbbek, ezt követte az agrárgépészet, valamint az erdészet és a vadgazdálkodás. Az AKI felmérése ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a gazdálkodók egyelőre nem nyitottak a vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésére.

A megkérdezett cégvezetők csupán két százaléka mondta azt, hogy szerepet vállal a duális képzésben, jellemzően a nagyobb cégek fogadtak diákokat. Ezzel összecsengenek a tanulók körében végzett kutatás eredményei is. Eszerint a végzősök túlnyomó többsége az oktatási intézmény tanüzemében, tangazdaságában szerezte meg a szakmai gyakorlatot. A diákok az iskolán kívül igyekeznek tapasztalatot szerezni, a válaszadó tanulók közel hatvan százaléka eseti jelleggel vagy rendszeresen dolgozott iskola mellett. A tanult szakmához kapcsolódóan húsz százalékuk végzett rendszeres munkát, míg 15,4 százalékuk esetenként dolgozott a szakmájával megegyező területen. Csupán a végzős tanulók harmada gondolja úgy, hogy a szakképzettség megszerzését követően a szakmájában helyezkedik el, tizedük pedig biztos abban, hogy más területen szeretne elhelyezkedni.

Kövessen minket a Facebookon is!