Hagyományok vízkeresztkor
Borítókép: Joachim Patinir: Jézus megkeresztelése 1515-19
Kunsthistorisches Múzeum, Bécs
– Krisztus után IV. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésének napját és az év kezdetét is. Ez volt a háromkirályok, vagy másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe. Ekkor emlékezünk meg Jézus megkereszteléséről is, illetve a karácsonyi ünnepkör utolsó napja és a farsangi időszak kezdetének időpontja is ez.
– Milyen hagyományok kötődnek ehhez a dátumhoz?
– A paraszti kultúrában ekkor bontották szét a karácsonyi asztalt és a karácsonyfát. Vízkereszt napján szentelték meg a templomban azt a vizet, amit a hívek üvegekben és nagyobb edényekben vittek haza. A szentelt víznek mágikus erőt, gyógyító és gonoszűző, rontást elhárító hatást tulajdonítottak. A hazavitt szenteltvízzel meghintették a ház földjét, a gazdasági épületeket, a szoba belsejét azért, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon. A szenteltvizet az emberi élet fontos eseményein is használták, úgy, mint születéskor vagy esküvőkor. Ugyanakkor fontos szerepe volt még a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben is. Használatával jobb termést, bővebb szaporulatot reméltek. A felsorolt hagyományok mellett még a napkeleti bölcsek ajándékára emlékezve tömjént, krétát és sót is szenteltek. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés vagy koleda, amely országszerte fontos hagyomány volt a XIX. századig.
Ezeken felül szokássá vált vízkereszt napján a csillagozás vagy háromkirályjárás is. Ez a köszöntőkkel teleszőtt házról házra járás, a napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodó személyek adománykérő dramatikus játéka volt, amely azt eleveníti fel, mikor Gáspár, Menyhért és Boldizsár megpillantják Betlehem felett a Jézus születését jelző csillagot. Leginkább férfiak és fiúk, néhol meg csak lányok járták a házakat. Jellegzetes viseletdarabjuk a hosszú fehér ing és a díszes papírsüveg volt. Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt, megvilágított csillag. A háromkirályjárás legfontosabb szövegmotívuma a csillagének, melynek ismert szövegrészlete: „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad!”.
– Hogyan zajlottak az ünnephez köthető vallási szertartások?
– A római katolikus falvakban a pap és két ministráns körbejártak, megáldották a házat és a benne lakókat, és szentelt krétával az ajtóra felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy gondolták ez megvédi a házat a villámcsapástól és a boszorkányok rontásától is. Napjainkra igencsak visszaszorult a koleda hagyománya, kevés helyen tartják már ezt a szokást.
A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum is őriz néhány, a vízkereszttel kapcsolatos tárgyi eszközt (2-3. fotó).
V. B.
