Emlékezzünk egy tudós tanárnőre, Illésy Istvánné Hangody Piroskára!
Borítókép: archív – az Illésy-házaspár
Nekünk, volt tanítványoknak ez volt Piroska néni, a TANÁRNŐ! Nemcsak oktatott, hanem nevelt is. Lámpásként világított, így formálta a fiatalokat. Kötelességre és becsületességre tanította a rá bízott tanulókat. Számára igazi hivatás volt a pedagóguspálya. Feladatait hivatással tudta felemelni, azzal, hogy egész lényét a szívét adta a munkába. Tudta, hogy a kötelesség együtt jár a pedagógia hivatásával.
Mint kiváló nevelő, a Bács-Kiskun megyei középiskola matematika szakos szakfelügyelője vallotta, hogy az élet az eszmék áramlása között telt el. Az eszmék fejlesztik a gondolatot, s viszik célhoz az embert. A tanulókkal foglalkozó csoportmunkánál szükség volt a tartalomra, célra, a hajtóerőre, mert ezek egysége formálja közösségé tanítványainak munkacsoportját.
Szerette hivatását. Munkájára jellemző volt, hogy tökéletesen dolgozott. Szerénysége csak ezt engedte meg. Nem volt szüksége dicsőségre. Minden munkáját a lelkiismeret emelte hivatássá. Legjobb tudását adta önmagából, mert tudta, ezzel iskolája közösségén segít. A pedagógushivatást csak odaadással lehet végezni. Mint pedagógus, mindig az emberek segítségére, hasznára akart lenni, hivatását így töltötte be, akadályt maga előtt nem ismert! Nem élt hiába, mert mindig valakiért élt. Családjáért, unokáiért, hivatásáért, mindannyiunkért. El nem múló szeretettel megköszönjük, hogy a miénk voltál, belőled mi is kaptunk, általad mi is gazdagodtunk.
Most már tudjuk: Minden, ami él, mulandó. Bánat és öröm elrepül. Ami tartós tud maradni, az az emlék egyedül!
Emlékedet örökké megőrizzük: A forrás árad, s nem kíván magának kitüntetést, sem köszönetet! Életed is csupa önajándékozás! A jó Isten számon tart minden csöppet, amit odaadtál. (Fritz Schmiat-Köng)
Isten veled! Búcsúzom, a volt tanítványok nevében:
Laczkóné dr. Szabó Klára, a város díszpolgára
Piroska néni temetése január 14-én, pénteken 10 órakor a Felsőtemetőben lesz.
