Szendrei Júliának nem tetszett Petőfi minden verse
Képgaléria
– Tessék mondani néhány szót arról, hogy milyen volt a gyermekkora Szendrei Júliának?
– Gyermekkorát az jellemezte – ami egyébként nagyon sok kortársáét is –, hogy nagyon korán, tízévesként elkerült otthonról. Mezőberényben taníttatta az édesapja a leánynevelő intézetben. Két évvel később, 1840-ben pesti nevelőintézetbe került. A levelekből, amiket onnan írt haza, több is fennmaradt. 16 éves koráig tanult itt, főként német nyelvet, irodalmat és táncórákat is vett. Nagyom művelt hölgy vált belőle. Nyilván ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Petőfi Sándor egy igazán kiváló szellemi társra talált benne.
– De tudjuk azt, hogy ő is írt.
– Igen. Ez nagyon fontos, hiszen önálló alkotó is volt, nem csak múzsa. Verseket, elbeszéléseket, meséket írt, ezen kívül fordított. Az összes elbeszélése és meséje még csak most jelent meg először.
– Részévé vált az irodalomtörténetnek?
– Mindenképpen része az irodalomtörténetnek, de az az érdekes, hogy tovább élt mint az első férje, így egy későbbi irodalomtörténetet jellemez. Önálló pályafutása az 1850-es évektől teljesedett ki. Több lapban publikált, kapcsolatot tartott az irodalmi élet szereplőivel.
– A félegyháziakat bizonyára érdekli, hogy Sándorral milyen volt a kapcsolatuk?
– Félegyházi viszonylatban érdekes, hogy a házassági anyakönyvében az szerepel, hogy Petőfi Sándor nőtlen, félegyházi lakos. Tehát, ő annak vallotta magát. Hogy milyen volt a kapcsolatuk? Nagyon-nagyon izgalmas szerelem volt. Annál is izgalmasabb, mert eltérő társadalmi közegből érkeztek. Noha sok közös is volt bennük, de azért az elején például Szendrei Júliának nem tetszett Petőfi minden verse maradéktalanul. Ez kiderült a visszaemlékezésekből. Később változott már az irodalomfelfogása. Mindenesetre a szerelmük nagyon heves maradt mindvégig.
s. r.
Fotó: Petőfi Sándor Városi Könyvtár
