200 Petőfi, szabadon
Ez azt jelenti, hogy legféltettebb kincseiket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit kapja kézhez az érdeklődő, aki rákattint a 200 Petőfi szabadon weboldalra.
Ezzel a gesztussal szeretnék megkönnyíteni a közellépést a költő alakjához és életművéhez, valamint segíteni az emlékévben a hiteles, jó minőségű, szabadon hozzáférhető digitalizált muzeális anyagot kereső felhasználókat. Ez a virtuális képeskönyv jóval több egy adatbázisnál – a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.
A talán mindenkit legjobban izgató tárgyegyüttes a kéziratoké. Szinte nincs olyan, akinek ne lennének ismerősek a Nemzeti dal kifakult sorai. Ez a gondosan őrzött darab éppen azért vált mára szinte „láthatatlanná”, mert generációk sora tekintette meg kiállítva, amely által a napfény jóvátehetetlen károkat okozott a kéziratban. Olyan emblematikus verseken tanulmányozhatjuk Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, Nagykárolyban, Erdélyben, Szép vidéknek szépséges leánya…, Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatunk Petőfi levelezésébe menyasszonyával vagy barátaival, megnézhetjük iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét. Sokakat érdekelhet Szendrey Júlia naplója vagy fia, Petőfi Zoltán versei.
A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokat – például kötetei összes kiadását, számos érdekes dedikációt – láthatunk, hanem saját könyvtára egy részébe is belelapozhatunk. Olyan különleges dokumentumokra kereshet rá az érdeklődő, mint Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röpiratban terjesztett versei vagy színészkorának plakátjai.
A leglátványosabbak azonban a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai. Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek és ifjúkoron át az egyenruhát öltött költőig. Kiváló és jól ismert művek illusztrációi a János vitéztől az Anyám tyúkjáig vagy a Megy a juhász szamáronig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczy Béni. A személyes tárgyak sokasága kirajzolja a kedvteléseket, az életutat: látjuk a sakktáblánál ülő, vagy házisapkában pipázó költőt, a mészáros édesapa mezővárosi világát és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezését, igényes dísztárgyait.
A könnyen kezelhető, igényes és barangolásra csábító felület a remények szerint megszólítja a legszélesebb nagyközönséget – ennek a célnak rendelték alá a feliratokat, a kiemeléseket. Szeretnék, ha minél ismerősebb, komfortosabb formában lehetne ismerkedni mindnyájunk Sándorával, a költőóriással és az emberrel – az emlékév hősével – írta ajánlójában a Petőfi Irodalmi Múzeum.
