Ruhákba varrt egyediség
Katalin eredetileg fodrász szeretett volna lenni, de anyai nagymamája hatására megszerette a varrást. Lenyűgözve figyelte, ahogy régiből újat varázsolt, szabásminta nélkül készített komplett öltözéket. Ő maga a női-férfi szabó szakiskola évei alatt lett biztos abban, hogy ez a munka lesz az ő hivatása.
A középiskolában eltöltött szorgos évek megtérültek, ugyanis a Szakma Kiváló Tanulója Verseny megnyerésével idő előtt, kitűnő eredménnyel végzett, és a vizsgákat sem kellett letennie. Ezt követően néhány évig egy gátéri varrodában dolgozott, de anyagi megfontolásból inkább a pénzügyi szektor felé vette az irányt. S bár jól érezte magát, egy barátnős beszélgetés felforgatta az életét. A régi ismerős megkérte Katalint, hogy készítsen neki menyecskeruhát zsinóros felsőrésszel, buggyos ujjal, gazdag díszítéssel. Ő pedig igent mondott. És ismét érezte azt a különleges örömöt, amit a varrás adott neki korábban.
A sok sikerélmény és dicséret meggyőzte arról, hogy térjen vissza a ruhák világába, amiből a népi vonalat szereti már a legjobban. Ettől kezdve sokasodtak a különféle megkeresések múzeumoktól, színházaktól, magánszemélyektől… Ezért elérkezettnek látta az időt, hogy a gazdasági vonalnak búcsút intsen. Inkább szabadon engedte fantáziáját az anyagok világában, és tökéletesítette tudását a hagyományos férfi és női viseletekről. Mert bizony ennek is megvannak a maga szabályai.
A pitykés gombok száma például régiónként változó, és az sem mindegy, hogy nőnek, vagy férfinak készül a felöltő. A férfiaknak páratlan, a nőknek páros számú gomb dukál. Katalin egy rézműves kézzel készített termékeit használja, így minden egyes darab garantáltan egyedi. Természetesen ezek drágábbak a tömegcikkeknél, de ő ragaszkodik a kezéből kiadott termék magas minőségéhez, ami megmutatkozik a milliméterre pontos rögzítésben, tűzésben és a felhasznált alapanyagok minőségében is. Mert természetesen a kelméket is a legjobb kereskedőktől szerzi be. Mint mondja, a jó anyag tartós, és a belőle készült ruha nem veszíti el az alakját több tisztítást követően sem.
Különleges műgonddal készített ruháival azt szeretné elérni, hogy minél többen megismerjék a néphagyományok egyediségét, színességét, és a fiatalok is befogadóbbak legyenek a régmúlt értékeire. Azt is tudja persze, hogy ezeknek az öltözékeknek a viselésére szívben is meg kell érni. De szerinte lehetséges, hogy egy utcai öltözékben is megjelenjenek a múltat idéző színek és formák.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton