Gümőkór egy Bács-Kiskun megyei húsmarha-állományban
Borítókép: Jonas Koel
Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telepre történő állatszállítást követően, a karantén ideje alatt elvégzett vizsgálatok során több szarvasmarhánál is bebizonyosodott, hogy gümőkórral fertőzöttek. Az eredmények alapján a hatóság a feladó Bács-Kiskun megyei gazdaságban további vizsgálatokat és – már a gyanú alapján – forgalmi korlátozást rendelt el. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai a származási telepen is megerősítették a betegség jelenlétét, az állomány felszámolása megtörtént. A járványügyi nyomozás során jelenleg a gümőkór fertőződés eredetét vizsgálják a szakemberek, amelynek kulcsa lehet a baktérium (Mycobacterium) törzsek genetikai beazonosítása és összehasonlítása más, korábban izolált törzsekkel – írta oldalán a Nébih.
Az EU-szerte egységes vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett.
A gümőkórról, hazai jelenlétéről és jelentőségéről
Magyarországon minden szarvasmarhánál évente kötelezően végeznek intradermális gümőkór-vizsgálatot. Emellett a Nébih laboratóriuma házi, vadon élő és fogságban tartott emlősállatból származó mintákat is vizsgál a gümőkór kórokozójának kimutatása céljából. Hazánk bizonyos területein, különösen a Dunántúlon, egy-egy legeltetett háziállat-állomány szinte minden évben megfertőződik a vadállomány – Nébih által is igazolt – gümőkór fertőzöttsége miatt. Tavaly Baranya, Veszprém, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy-egy szarvasmarhatartó telepén igazolták a fertőzöttséget a vizsgálatok.
A fertőződés – bizonyos esetszám felett – veszélyeztetheti hazánk élő szarvasmarha exportjának állategészségügyi megítélését és az ország hivatalos szarvasmarha gümőkór mentességét, ezért minden kitörés gyors intézkedést és alapos vizsgálatot igényel. Magyarország 2021-ben továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.
