A gyöngy lesz a főszereplő március 4-én
Képgaléria
Kovács-Csonka Szilvia, a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója nagyon örült az ötletnek, a megkeresésnek. Elmondta, hogy a teljesen új rendezvényt Samu Mónika kezdeményezésére valósítják meg, akinek szakmaisága, kapcsolatrendszere nélkül ez nem jöhetne létre. Az igazgató hozzátette: rengeteg téma és tematika köré lehet még hasonló szakmai napot szervezni, valószínűleg hagyományt teremtenek a rendezvényből.
Samu Mónika népi ékszerkészítő, a téma helyi szakértője és művelője, a szakmai nap megálmodója elmondta, hogy szerinte egyre több a gyöngyfűző az országban, egyre több embert érdekel ez a fajta elfoglaltság. A témában neves előadóktól hallgatott előadások után gondolta azt, hogy talán Kiskunfélegyházán is helye lehet egy ilyen tematikájú szakmai napnak.
– Nagyon pozitív fogadtatása volt az ötletnek. Sokan mellém álltak és segítettek – mondta.
A délelőtt folyamán szakmai előadásokat hallhat a közönség: beszél majd Romsics Imre etnográfus, múzeumigazgató, aki a kalocsai népi hagyomány megőrzését, archiválását és átörökítését tekinti küldetésének. Jelen lesz Decsi-Kiss Mária gyöngyfűző népi iparművész, aki a Sárköz ékszereiről mesél és Kiss Gabriella népi iparművész, aki a Népművészet Ifjú Mestere Kalotaszeg mintáról tart előadást.
– Csak úgy tudjuk a hagyományt őrizni, ha továbbadjuk a tudást, amit birtokolunk – mondta Mónika, majd hozzátette, hogy sajnos találkozott a tanulási folyamata alatt olyan szakmabelivel, aki egyáltalán nem volt hajlandó segíteni, ha hozzá fordult. Aztán a Hagyományok Háza volt az a hely, ahol nagyon sok segítőkész emberrel találkozott, ahol igazi tanácsokat és tanítást kapott. Az előadásokat mindemellett mindenkinek ajánlja, aki kicsit is huzalmat érez a téma iránt, hiszen nagyon gyorsan magával tud ragadni mindenkit ez a fajta előadásmód.
A délután folyamán gyöngyfűző műhelymunka veszi kezdetét a szakmai napon. Komjáti Zoltánné (a Magyar Gyöngy Egyesület elnöke) hajcsatkészítés gyöngyhímzéssel segíti az érdeklődőket, Neczné Vajna Zsuzsanna (gyöngyfűző népi iparművész) a kaláriskészítés rejtelmeibe vezet be, Kiss Gabriella (NIM, gyöngyfűző népi iparművész) segítségével karkötőt lehet készíteni kalotaszegi kötényszedés minta alapján.
Aznap, 17 órától Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirágom címmel Samu Mónika kiállításmegnyitója következik. Köszöntőt mond dr. Ónodi Izabella, a Művelődési és Szociális Bizottság elnöke, a kiállítást Komjáti Zoltánné, a Magyar Gyöngy Egyesület elnöke nyitja meg. Tekerőlanton közreműködik Ónodi András Máté.
Mónika elárulta, hogy ez lesz az első ilyen kiállítása, amire nagyon készül már. Gyakorlatilag a karácsonyi időszak után kezdődött az éjszakai munka, amelynek eredményét láthatja a közönség március 4-én. Nagyobb, bonyolultabb darabok készülnek, ezekben tudja megmutatni mindazt, amit tud. Sok Sárközi nyaklánc készül, ahol a szalagot is rá kell dolgozni, ez sok időbe telik. 2-3 nap, amíg egy ilyen nyakék készen van – tudtuk meg. Mónika elmesélte, hogy néptáncos múltjának köszönheti a mostani hivatását. Akkoriban egy tábor alkalmával szeretett bele a gyöngyfűzésbe, de éveken át csak néha fűzögetett, komolyabban nem mélyült bele a munkába. Aztán érkeztek a gyermekek, és a harmadik terhessége idején komplikációk adódtak, az aggodalom és a kétségbeesés ellen a gyöngyfűzésbe menekült. Fűzött, hogy ne eméssze magát a nap minden percében. Szerencsére, a történet kiválóan végződött, a harmadik kislánya is makkegészségesen jött világra. A gyöngyfűzés viszont maradt, és itt kezdődött az az időszak, amikor komolyabban kezdett foglalkozni vele. A távlati terveiben is a folyamatos tanulás szerepel, népi iparművész szeretne lenni. Kutatással is foglalkozna, szeretne elmenni olyan falvakba, ahol ápolják még a hagyományokat.
– Erdélybe szeretnék utazni, ahol csak beszélgetnék és tanulnék a néniktől – mondta. Első utam Erdélyben egy valóságos csoda volt. Az utcán viseletbe öltözött emberek voltak, majd megszólaltak magyarul, amit soha nem felejtek el. Szeretnék eljutni az életben oda, hogy ennyire önzetlenül tudjak adni, mint azok az emberek, akikkel akkor ott találkoztam. A százéves körüli néni, aki már járni alig tudott, de almáért sietett, hogy meg tudjon bennünket kínálni. Nagyon mélyen érintettek ezek a találkozások – tette hozzá.
A Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirágom tárlat társkiállítója Bene Ágostonné Ircsi, aki kosárfonó népi iparművész. Tiszaalpári díszüvegfonás hagyományát ápolja és viszi tovább az utókornak. Megtudtuk tőle, hogy ez azért különleges, mert egy olyan homokhátsági növény az alapja, ami csak ott honos. Ez a serevényfűz, gyöngybarka vagy nyúlvessző. Az alapanyag különlegessége mellett a díszüvegfonás nagyon komoly technikai tudást igényel, rajta kívül nem foglalkozik vele senki ilyen szinten.
Kosárfonást tanítottak Tiszaalpáron, ahová annak idején jelentkezett. A csoport akkoriban annyira felduzzadt, hogy kétfelé osztották őket, így került későbbi mesteréhez, Kálmán Jánosné Évához, aki díszüvegfonással foglalkozott már akkor, és aki a későbbiekben megtanította mindenre.
– Az ő biztatására kezdtem el zsűriztetni a termékeimet, vállaltam a pályázatokon való részvételt. 2008-ban kaptam meg a népi iparművész címet, zsűrizett termékeim (45 db "A" és 3 db "B" kategóriás) mindegyike megtekinthető a Pávavédjegy.hu weboldalon. 2015-ben a XI. Élő Népművészet Kiállításra különböző méretű és formájú, de azonos mintával fonott demizson-együttessel pályáztam. E munkámért az egyik legmagasabb szakmai elismerést, a Gránátalma-díjat kaptam meg. Az eddigi elismeréseim közül erre vagyok a legbüszkébb – olvasható a honlapján. A művész elmondta, hogy a szakmai nap kiállításán ezekből a termékekből láthatnak a látogatók bemutatót. Nagyon örül a kezdeményezésnek, hiszen egy mester előadásáért nem kell átutazni az országon. Főleg, ha ennek komoly hagyománya lesz Félegyházán. Ircsi érdeklődése határtalan a témában. A díszüvegek mellett angóra fonálból készít tárgyakat és szálasanyag-fonás is kedvelt tevékenysége, amit számos alapanyagból, például szalmacsuhéjból vagy gyékényből valósít meg. Népi bőrműves képesítést is szerzett nemrégen, amelynek eredményét, egy általa díszített és varrt mellényt is megcsodálhatnak majd.
– Nagyon sok véletlen van az életemben, de ezek jó véletlenek – summázta azt, hogy hogyan került kapcsolatba ezekkel a mesterségekkel.
Kasztel Antal is a társkiállítók között szerepel, bőrből készült táskáival lesz jelen az eseményen. Antal, aki hétköznapokon tanárként dolgozik és időnként táncjátékot is ír és rendez, hobbijának tekinti a bőrművességet. Éjjelente foglalkozik vele és teljesen autodidakta módon sajátította el ezt a mesterséget. Nincs otthon felhalmozott készlete, mint mondta, megrendelésre készít, nem éri meg, hogy otthon készletben álljon a pénze. Ha kiállításra kerül sor, azok bocsátják a rendelkezésre a darabokat, akik már korábban megrendelői voltak. Természetesen, ez nem minden esetben kivitelezhető, hiszen azok a munkák, amelyek például Hawaiin vannak, nem olyan könnyen utaznak Félegyházára és vissza. Svájci megrendelése is van jelenleg, de az majd a nyáron kerül a gazdájához.
– Ma már eljutott a dolog oda, hogy megvárják a megrendelők, hogy elkészítsem, még akkor is, ha ez kicsit tovább tart– meséli Antal, majd megtudjuk tőle, hogy a húszas évei elején kezdett el foglalkozni a táskakészítéssel. Hímezni, varrni már gyermekkorban megtanult a nagyszüleitől. Aztán néptáncos lett és több esetben volt olyan, hogy elkészítette magának a viseletet. Később nyeregtáskát varrt, majd felkérték női táska készítésére is. Hozzátette, hogy nem nagyon van szakirodalom a pásztorkultúrának ehhez a részéhez. Fotók, leírások megtalálhatók, de azok viszonylag felszínesek. Minden tudása a saját kutatásának eredménye, minden motívum és eljárás a saját tapasztalata alapján született meg a keze nyomán.
– Egy darab bőrrel leültem, amikor ráértem, és addig fonogattam, amíg nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna – mondta. A mezgés diákoknak is tartott korábban bőrműves foglalkozást, amelynek kiállítását is láthatta a közönség akkoriban. A szakmai nap tárlatán az Antal keze által készült bőrtáskák láthatók majd, köztük autentikus pásztortáskákkal és praktikus női táskákkal is. Nagyon örül ennek a szakmai napnak, főleg annak, hogy a gyerekek is Samu Mónika ismerete által és vezetésével találkozhatnak a hagyományőrzéssel ilyen módon. Végezetül elmondta, hogy rendkívül megtisztelő, hogy ilyen nagy nevek, ismert művészek mellett állíthat ki.
A társkiállítók között szerepel Csordás Katalin viseletkészítő népi iparművész, Kriptáné Halász Zsuzsanna népi iparművész és Szabó Árpád viseletkészítő.
A szakmai előadások támogatója a Csoóri Sándor Alap és a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Z. A.
