Elkészült a Petőfi-szülőhelyvita című könyv folytatása
Borítókép: Molnár Péterné új könyve a napokban készült el. A kötetet március 25-én mutatja be a szerző Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület rendezvényén, a Katona József Emlékházban
Fotó: Gulyás Sándor
Molnár Péternét, aki foglalkozását tekintve magyar–orosz szakos tanár, régóta érdekli Petőfi élete, családja, minden, ami vele kapcsolatos. A költőről íródott könyve „...a róna, hol születtem” – avagy a Petőfi-szülőhelyvita a magyar irodalomtörténet máig tisztázatlan kérdésére keresi a választ. írta cikkében – a megyei hírportál.
– A Puszta rádió létezéséig, 2010-ig nyúlik vissza a Petőfi-kutatásom kezdete. Ekkor került a kezembe Tóth Sándor szabadszállási helytörténész Petőfi és szülei Szabadszálláson című munkája, ami meggyőzött arról, hogy a költőóriás nem Kiskőrösön, hanem Szabadszálláson látta meg a napvilágot. A témában több előadást is tartottam, tevékenységemre felfigyelt dr. Sipos Lajos professzor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság akkori elnöke, megkért, foglalkozzam mélyrehatóbban a témával. Így született meg a Petőfi szabadszállási születéshelyét taglaló első kötetem – mondta el a baon.hu-nak Molnár Péterné.
A tanulmánykötetben a szerző sorra veszi a költő születési helyére – Kiskőrösre, Szabadszállásra, Kiskunfélegyházára – vonatkozó hiteles forrásokat, majd a voksát Szabadszállás mellett teszi le. Ennek folytatásaként készült el „Ez a város születésem helye” – A Petőfi-szülőhelyvita című könyv. A kötet a Kiskunokhoz proklamációra épül. A kutatás tárgyát Petőfi azon levelei és a korabeli újságokban megjelent cikkei képezték, melyek a szabadszállási követválasztással foglalkoznak 1848. május 25-től július végéig.
– A költő születési helyeként nyolc helyet jegyez be az irodalom, melyből érzékelhető a bizonytalanság. Az 1822. év decemberétől az 1823. január elsejéig több dátum is szerepel Petőfi Sándor születési időpontjaként, amely adódik a különböző év, hónap, nap, óra megjelöléséből. Könyvem első részében ezeket a forrásokat és az erre vonatkozó álláspontokat tárom az olvasó elé. A másodikba Petőfi azon levelei és a korabeli újságokban megjelent cikkei kerültek, melyek a követválasztás idejében íródtak. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a költő a Kiskunságot tekinti szülőhelyének.
Amennyiben Kiskunfélegyháza vagy Kiskőrös lett volna szülőhelye, akkor nem Szabadszálláson, a harmadik kiskunsági kerületben jelöltette volna magát.
A Kiskunság nyolc települése három követi helyet kapott az országgyűlési képviselő-választáson 1848-ban. Egyet Kiskunfélegyháza Boczonádi Szabó Sándor, a másikat Kiskunhalas ifjabb Gózon Imre, a harmadikat Szabadszállás, Kunszentmiklós, Kiskunlacháza, Fülöpszállás, Kiskunmajsa, Kiskundorozsma Petőfi Sándor, Nagy Károly személyében. A megválasztott követ Nagy Károly lett. A Kiskunságba nem tartozó Kiskőrös követe Szeles Lajos volt – sorolta érveit a kunszentmiklósi helytörténész.
Molnár Péterné a kötet végi összegzésben kifejti, hogy Petőfi Sándor a kiskunokat polgártársainak, hazámfiainak, magyarnak, elsősorban atyafiaknak nevezi, egyértelművé téve, hogy Szabadszállást tekinti szülőhelyének.
– Petőfi korában a Kiskunság különálló, a szomszédos vármegyéktől élesen elhatárolt közigazgatási egység, régi történelmi múltú kiváltságos terület volt. A Kiskunság különállása 1876-ig maradt meg. Kiskőrös nem tartozott bele a Kiskunságba, az 1718-as betelepítés után szlovákok, tótok lakták, és ahol 100 év múltán is beszéltek szlovákul. Az is elgondolkodtató, hogy 1857 előtt Kiskőrös egyáltalán nem szerepel a Petőfi-életrajzokban, csak miután Kiskőrösön előkerült az anyakönyvi bejegyzés, irányult a figyelem erre a Pest-Pilis-Solt megyei településre – tette hozzá Molnár Péterné.
