Pálfy Gusztáv művei a könyvtárban
Képgaléria
Az eseményen az egybegyűlteket Abonyi Szilvia, az intézmény igazgatója, és Kállainé Vereb Mária nyugalmazott igazgató köszöntötte a következő szavakkal:
– Pálfy Gusztáv 1942. március 28-án született Kiskunfélegyházán. Jövő héten hétfőn ünnepelné 80. születésnapját, azonban ma nem lehet velünk úgy, mint legutóbb, öt évvel ezelőtt. Guszti bácsit a múlt év végén, 2021. november 25-én elveszítettük. Emlékét azonban tovább őrizzük, munkáiban tovább gyönyörködhetünk. Alkotásai felhívják figyelmünket olyan súlyos problémákra, mint környezetünk védelmének megoldatlansága, az unokáinktól kölcsönkapott föld lelkiismeretlen kizsákmányolása – zárta gondolatait Abonyi Szilvia.
– Úgy terveztük, hogy ma Pálfy Gusztáv szobrászművész úr 80. születésnapját megünnepelni jövünk össze. Az élet azonban nem adta meg számára, hogy itt legyen velünk: éppen 4 hónapja, hogy szeretett szülővárosában elhunyt. Mindig büszke volt Kiskunfélegyházára, ahonnan indult. Két város tudja magáénak a művészt: Kiskunfélegyháza és Kecskemét, ahol 1970 óta élt.
Az első önálló tárlata városunkban 1971-ben, a Kiskun Múzeumban volt. Ismerjük kültéri alkotásait: a Hősök parkjában a Petőfi és Kossuth mellszobrát. Intézményeink falait emléktáblái díszítik: a Móra Ferenc Gimnáziumban és a József Attila Általános Iskolában. A Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégiumban pedig a Kórus című szobrát csodálhatjuk meg. De talán, nekünk félegyháziaknak, a legkedvesebb, a Biztonságban elnevezésű, vagy ahogyan ismerjük, a Pingvines szobor, a Platán Utcai Általános Iskola kertjében.
Pálfy Gusztáv művész urat több évtizede ismerem. Leginkább azonban akkor ismerhettem meg – nemcsak mint művészt, hanem mint embert is –, amikor 2012-ben 70. születésnapja alkalmából itt, a Hattyúházban nyitottuk meg gyűjteményes kiállítását.
Számára a környezetvédelem nem üres szó volt, hanem végigkísérte életét, egyre érzékenyebbé vált az életünket befolyásoló folyamatokra. Mindezek megjelentek munkáiban is. Idézem őt: „Aggódom a következő nemzedékekért: vajon sikerül-e megállítani a természet pusztítását. Mintegy fél évszázada vallom, hogy ha az ember elpusztítja környezetét, akkor ezzel önmagát semmisíti meg.” Félegyházi kiállításait is a környezetféltés témakörében rendezték meg, mint ahogyan a mait is – hangzottak Kállainé Vereb Mária gondolatai.
A megnyitó fényét a Kecső Bence, Monostori Márk, Holló Dávid és Bobán Petrik, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium diákjainak felolvasása emelte, akik Pálfy Gusztáv visszaemlékezéseiből idéztek a hallgatóságnak.
V. B.
