El ne hervadjatok lányok!
Képgaléria
Amíg képek készültek a vödörnyi hidegvízzel nyakon öntött, kacagó lányokról és locsolóikról, Kasztel Antal, a táncegyüttes vezetője e húsvéti hagyomány eredetéről mesélt.
– Húsvéthétfő a magyar néphagyományban a locsolkodás napja. Ez a szokás őrzi az ősi termékenységvarázsló rítus és a keresztelés emlékét, de magában foglalja a víznek tulajdonított különleges, megtisztító és termékenységvarázsló erő hitét is. Régiesen vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték ezt a napot. Ekkor a kúthoz, vályúhoz vitték a leányokat. Persze, a locsolóversek sem maradhattak el, ezek máig népköltészetünk kedves rigmusai. A szagos vízzel, rózsavízzel való locsolkodás a két világháború között kezdett elterjedni.
A Padkaporos Táncegyüttes minden évben ápolja és továbbadja a húsvéti hagyományokat. Ez úgy kezdődik, hogy a lányok összegyűlnek, közösen tojást festenek, a fiúk pedig verseket tanulnak és azokat az énekeket, amelyekkel a lányos házhoz vonulnak. Az ünnep idején viseletben végigkövetik a háromnapos liturgiát és a körmenetet. Előfordult már, hogy húsvéthétfőn lovas kocsival, énekszóval jutottak el a lányokhoz, máskor meg a Padkaporos Házban gyűltek össze, és ott történt a locsolkodás versekkel és vödörrel. A húsvéthétfőt minden évben egy táncház zárja, aminek nagy hagyománya van már Kiskunfélegyházán.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
