Macska a fénymásolóban: Mezősi Ágnes szkenográfiái
Ahogy Ágnes Behance-oldalán is látható, még bőven a kísérletezés időszakában van. A természetfotóktól kezdve az absztraktig csomó mindent kipróbált és feltehetőleg még fog is. Ő maga egyfajta kevesebbet mutató, többet sejtető minimalizmusként írja körül az alapvető attitűdjét.
“Először az ujjlenyomatok jöttek, aztán az arc, de az kevés volt, kellett valami, amitől egy kicsit eltér a szokásos képektől. Vettem egy darab fóliát és lefestettem, aztán azon keresztül szkenneltem az arcomat. Ezzel még most is kísérletezem. A macska adta magát, ott ült a számítógépasztalon, nem akartam, hogy kimaradjon a jóból. A villák meg lassan a névjegyemmé válnak, így adott volt, hogy lesz villás-szkenneres kép is” – avatott be minket az új sorozatának a kialakulásába.
Az egész szkenneres játék lényege pedig nem más, mint az, hogy:
"A fényképezés alapvetően a fény leképezésének eszköze, a fénnyel játszunk valamilyen formában, a nevében is benne van, csak sokan elfelejtik, miről is szól ez a játék."
A szkenner így kicsit olyan eszközként tűnik fel, ami mintha visszavezetne a fotózás hőskorába.