Húsvét, az ünnepek ünnepe
– Mikor ünnepeljük a húsvétot?
– A húsvét a keresztény egyház legfontosabb ünnepe. Ekkor emlékezünk Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására. Időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra esik, ami nem lehet korábban, mint március 22. és később, mint április 25. Erről a dátumról az első niceai zsinat döntött 325-ben.
– Hogyan készülünk az ünnepre a keresztény hit szerint?
– Az ünnepet megelőzi a hamvazószerdával kezdődő negyvennapos böjti időszak, ami Jézus 40 napos pusztai böjtjének emléke. Ez az időszak az önmegtartóztatás, a testi-lelki megtisztulás ideje. Böjt idején tilos volt a lakodalom, bál, zenés és hangos mulatságok tartása, sokan húst és zsíros ételeket sem ettek. Vajjal, vagy olajjal főztek. Félegyházán a böjtöt csaknem minden család betartotta. A XIX-XX. században a szigorú böjtnapok főleg szerdai és a pénteki napra vonatkoztak. Emlékezésekből tudjuk, hogy húshagyó kedden (hamvazószerdát megelőző nap) lezárták a szalonnáspadlást, elmosták az edényeket és nem főztek zsírral illetve sok tejterméket fogyasztottak. Böjt idején görhét, gancát, málét, kását, tejes pitét, tarhonyát, tésztát sajttal, krumplival, mákkal, dióval, kukorica-gölődin és krumpli-gölődin levest ettek.
Barkaszentelés
Fotó: MTI – Komka Péter
A húsvétot megelőző vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Ezen a napon szentelték a barkát, ami Jézus Jeruzsálembe való bevonulását jelképezi. A barkaszentelés a nagymise előtt történt, majd azt kiosztották a hívők között. A virágvasárnap jellegzetes leányszokása volt a kiszehajtás.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai. Azt tartják, hogy a harangok Rómába mennek, és ott gyászolják Jézust. Sajátos étkezési szokásként ezen a napon zöld ételeket, spenótot vagy sóskát fogyasztottak.
Nagypéntek – Krisztus a kereszten
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk, ez a nap a keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a nagyon szigorú böjt napja volt, a felnőttek délig nemigen ettek, a gyerekek is csak vajas kenyérrel vagy hajába főtt krumplival csillapíthatták éhségüket. Erre a napra ciberelevest főztek. A harangok némák voltak, a templomokban az oltárokat letakarták. Az asszonyok fekete gyászruhát öltve mentek a templomba. Ezen a napon nem sütöttek kenyeret, nem mostak ruhát, nem fontak és szőttek, tiltották az állattartással és földműveléssel kapcsolatos tevékenységeket. Azt tartották, hogy aki ezen a napon napfelkelte előtt megfürdik vagy megmosakodik, azon nem fog a betegség.
Nagyszombat – illusztráció
Fotó: nyugat.hu
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt és újra megszólaltak a harangok. Ekkor tartották a víz- és tűzszentelést, mivel az új tűz gyújtása, a remény szimbóluma.
Húsvétvasárnap
– Mit jelképez az ünnep?
– Húsvét vasárnapja Krisztus feltámadásának napja, ünnepe. Sok helyen a mosdóvízbe piros tojást tettek, amelynek egészségvarázslást tulajdonítottak. A nők ezen a napon nem söprögethettek, moshattak, főzhettek. Az állatokat nem foghatták be. A sonkát, tojást, bárányt, kalácsot a templomban megszenteltették. Az étkezésnél először a tormát kóstolták meg, utána a főtt tojást, jelképezve Krisztus szenvedését a keresztfán. A morzsákból vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak, a sonka csontját pedig a gyümölcsfára akasztották a bőséges termés reményében.
Fotó: Ujvári Sándor
– Milyen népszokások kötődnek az ünnephez?
– Húsvéthétfő a locsolkodás napja. Erről írásos emlékek már a 17. századból is fennmaradtak. A víznek tisztító és megújító erőt tulajdonítottak. A locsolkodás arra a legendára utal, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a locsolással akarták elhallgattatni, illetve a sírt őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírének vivőit. A locsolással egyenértékű szokás volt a sibázás vagy vesszőzés is. A lányok a locsolásért természetes anyagokból festett piros vagy hímes tojást adtak. A tojás a termékenység szimbóluma, a keresztény vallásban a feltámadó Krisztust jelképezi.
– Milyen helyi néphagyományok maradtak fenn?
– A kiskunfélegyházi böjti időszakról és a húsvéti szokásokról Zsigmond Konrád 1902-es gyűjtéséből és Turcsányi Zoltán 1990-ben készített visszaemlékezéséből sok mindent megtudhatunk.
A félegyháziak virágvasárnap barkát szenteltek, elmaradhatatlan volt a virágvasárnapi és a nagypénteki passió. Nagypénteken, mikor a harangok nem szóltak, a házaknál óriási lármát csaptak mozsarakkal és fazekak ütögetésével. Nagypéntekre a két templomban előkészítették a szent sírt, amelyeket sisakos katonák őriztek. A nagyszombati körmenet után szépen megterített asztal várta a hazatérőket. Az asztalra került a sonka, a torma, a főtt tojás és bárányhús.
Pexels-illusztráció
Húsvéthétfő volt a fiúk és lányok kettős ünnepének a fénypontja, ilyenkor elindultak a kicsik és nagyok, párban, kisebb csoportokban locsolkodni. A fiúk zsebükben a tintokkal lekötött üvegben rózsavizet vagy atkolmot vittek. Kezükben bot volt, amivel a kóbor kutyák ellen védekeztek. A tanyákba érkezve gyorsan kellett szavalni, mert folyamatosan váltották egymást a lányos házaknál a locsolók serege. A vers elszavalása után, a lányok fejére locsoltak, majd megütögették a következőket kívánva „Kedves egészségükre!” Az asszonyoknak csak a tenyerét öntözték meg. A locsolásért tojást, virágot, apró süteményt és italt, néhol krajcárt is kaptak. A locsolkodás délig tartott, addig volt érvényes. A locsolás kölcsönös volt, kedden a lányok locsolkodtak úgy, hogy a tanyára betérő fiúkat körbefogták és kútvízzel jól megöntötték. A „mulatság” nevetéssel és beszélgetéssel zárult.
Egy félegyházi locsolóvers is megmaradt Zsigmond Konrád gyűjtéséből:
„ Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Vígan örvendezzünk, Krisztus feltámadott,
Ki a zsidóknak tanácsot tartatott.
Keljetek föl gyászban ragyogó csillagok,
Ma örvendeznek teremtett állatok.
Fölserkent már a nap sötét homályából,
Mit jövendölt Jézus, bölcsek mondásából,
Szent asszonyok midőn Jézus koporsójához mentek,
Szép szagú olajat s balzsamokat vittek.
Mi is elérkeztünk e házhoz,
Mint szent asszonyok Jézus koporsójához.
Tegnapelőtt erre jártunk,
E háznál szép kislányt láttunk.
Eljöttünk megöntözni. Vivát! Gyere elő szép lány!”
– Meddig tartott a húsvéti ünneplés?
– A húsvéti ünnepkör lezárása a fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnappal zárult. Ennek a jellegzetes szokása volt a komálás, mátkálás, vésározás, a fiatalok szertartásos barátságkötése, amit tojás, vagy komatálcserével pecsételtek meg. Ez a barátság akár egész életre szólhatott – tartja a néphagyomány.
V. B.
