A húsvét üzenete a ma emberének
Krisztus jövőképet ad
A közelmúlt történései megnehezítették az életünket, a jövőnket kockáztatták. Mindenkinek eszébe jutott a járvány alatt, hogy mi lesz, ha én leszek a következő. A szomszédunkban folyó háború – ami szerencsére minket nem érint és reményeink szerint nem is fog – a jövőt rombolja. Egyedül Jézus Krisztus az, aki feltámadásával jövőt ígért az emberiségnek – mondja Gyula atya, aki szerint nagyon sokan e nélkül a hit nélkül élik le az életüket, reményt vesztve, pesszimistán, kiábrándultan, csalódottan. Mert nincs jövőképük.
– Krisztus jövőképet állít húsvétkor az egész világ elé. Azt üzeni: Emberek, van jövő! Igaz, hogy ezekért áldozatokat kell vállalni. Ő maga még az életét is feláldozta ezért. Ha pedig mi ezt befogadjuk az életünkbe, akkor talán át tudunk lépni a mélységeken és meglátjuk azt, ami utána következik. Hit nélkül csak a rombolásról és pusztításról szóló tények jutnak el hozzánk. Viszont, ha az embernek van valami kapaszkodója, akkor ezek alatt nem roppan össze. Ha meg is roggyan a térde, fel tud állni, mert ott van benne az a hit, az a meggyőződés, hogy Jézus Krisztus győzött a halál felett. Nem a rossz a végső győztes, hanem a jó. Nem a halál az utolsó, hanem az örök élet.
Örömmel, szeretettel, önzetlenül
Rónaszéki Gábor, a Sarlós Boldogasszony Templom plébánosa felhívta rá a figyelmet, hogy húsvét a legnagyobb ünnepünk. Nem véletlenül, hiszen Krisztus Urunk feltámadása egy örömhír mindenki számára, amely értelmessé és értékessé teszi az emberi életet. Kiránt bennünket abból a kétségbeejtő elgondolásból, hogy egyszer csak belehullunk a semmibe és vége az emberi létnek. Húsvét misztériuma, vagyis Krisztus Urunk feltámadásának örömhíre mindig reménnyel és boldogsággal tölti meg a szívünket. Természetesen az öröm akkor tud kicsattanó lenni, ha erre kellőképpen rákészülünk. Egy olyan időszak, ami mögöttünk van, amit a vírus és a bezártság okozott, a nehézségek, családi és emberi tragédiák, az egész háborús helyzet, a bizonytalan gazdasági helyzet, a jövő félelmei mind szorongatják a szívünket és elménket. Ilyenkor különösen jó arra gondolni, hogy nem magányosan téblábolunk ebben a világban, hanem a Mindenható Isten jósága és szeretete a legnagyobb nehézségek között sem hagy el bennünket. És éppen az ilyen szorongatott helyzetekben tudja az ember megtapasztalni és megmutatni a szeretetét mások felé.
Nagyon jó érzés látni, hogy a menekülteknek mennyi ember ajánlja fel többféle módon a segítségét. Örömmel, szeretettel, önzetlenül, ki-ki a lehetőségéhez mérten. Hozzátette: akár egy imádsággal is tudunk segíteni a nehéz helyzetben. Mert húsvétkor különösen fontos mindenki szeretete, jóindulata, amellyel a maga módján és a maga lehetőségei szerint szebbé, jobbá, emberibbé, sőt talán mondhatjuk, hogy istenibbé akarja tenni ezt a világot.
Z. A.
