30 éve szabadon
Képgaléria
– Az ilyen jellegű kiállítások, bemutatók nagyon fontosak, mert sok jelenlévőnek ez történelem, hiszen amikor ezek az események zajlottak, talán nem is éltek. Többüknek azonban, mint ahogyan nekem is, ez bizony a kemény valóság volt, úgy, hogy addigra fiatal éveink már leperegtek életünk homokóráján. Jelen világunk nyugalma, békessége rendkívül törékeny, még itt az eddig biztonságosnak vélt Európában is. De ha belegondolunk, néhol még ezek a dolgok, véres valóságok – bizony beleborzongunk. De van még egy nagyon fontos miértje is annak, hogy ezen témával foglalkoznunk kell. Túl sokan haltak meg – és sajnos még nagyon nincs vége – a Gonosz eme megnyilvánulása miatt ahhoz, hogy csak úgy ráterítsük a feledés leplét. Mert ismerjük a mondást is, tőlem már sokszor hallották: „Az első generáció felejt, a második generáció elfelejt, a harmadik nem is emlékezik rá.” Szerencsére e mai alkalomra itt van e témának kitűnő értője és tolmácsolója Farkas Sebestyén történész személyében – mondta el Vas László.
Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze, elmondta, amikor nyugat-európai vagy észak-amerikai csoportokat vezet körbe, a tárlat végén mindig kihangsúlyozza, számukra természetes az, hogy demokráciába születtek. Hogy szabadon voksolhatnak a számukra rokonszenves jelöltre a választásokon. Hogy következmények nélkül, nyilvánosan kritizálhatják a nem szimpatikus közszereplőket. Hogy szabadon gyakorolhatják vallásukat. Anélkül igényelhetnek útlevelet, hogy bármi kétség felmerül bennük, hogy valamilyen oknál fogva nem kapják meg az okmányt. Hogy rendelkezhetnek magántulajdonuk felett és nem kell attól rettegniük, hogy az állam bármikor elveheti tőlük életük munkáját. Hogy jelentkezhetnek egyetemre, főiskolára, és ha elég szorgalmasak és eszesek, akkor felvételt nyernek, nem számít, hogy kik a felmenői. Ezek a dolgok Magyarországon a rendszerváltoztatásig nem voltak magától értetődőek.
– Hála Istennek, 32 éve mi is élhetünk a demokrácia és szabadság adta lehetőségeivel – hangsúlyozta a történész. Hozzátette: – Az imént említett dolgok ma már számunkra is természetesen hatnak. Olyannyira, hogy az elmúlt években a pandémia kapcsán meglepődve tapasztaltuk, hogy nem utazhattunk oda, ahova csak szeretnénk. A korosztálya és a fiatalabbak 32 év alatt megszokták ennek ellenkezőjét és rádöbbentek, hogy a koronavírus világjárvány sok lemondásra kényszerít minket. Számunkra mindeddig ezek a korlátok ismeretlenek voltak. Annak eléréséhez, hogy mi beleszülethessünk a szabadságba az kellett, hogy az idősebb generációk szavaikkal és tetteikkel lebontsák azt a hazugságon alapuló rendszert, amely több mint 40 éven át megfosztotta az önrendelkezés lehetőségétől és szabadságától a nemzeteket a Baltikumtól a Balkánig. Sokan olyan bátrak voltak, hogy egy olyan világban lázadtak, amelyben megszálló szovjet katonák állomásoztak, tüntetéseiken pedig a karhatalom csőre töltött fegyverekkel állt szemben a tömeggel. Most nincsenek elnyomó birodalom katonái a laktanyákban, nem kell fegyvert ragadnunk, hogy véráldozatot adjunk a demokráciáért – fejtette ki a történész.
s. r.
Fotó: Fantoly Márton
