Helyi hírek 2022. május 1. 10:00

A világ legszorosabb köteléke

A világ legszorosabb köteléke
Az édesanyák és gyermekeik között különlegesen szoros kapcsolat van, testileg és lelkileg egyaránt. Anyák napja alkalmából összegyűjtöttünk három tudományos tényt, érdekességet, amelyek megmutatják, milyen erős és egyedi szimbiózis van az édesanya és gyermeke között. Ebből az alkalomból köszöntünk minden édesanyát a Félegyházi Közlöny csapata nevében!

Ha nem is egy szív ver a két testben, de a várandósság alatt van egy közös szerve a mamának és a babának

A fogantatás után az anya méhében fejlődik 9 hónapon keresztül a magzat. A korai embrió sejtjeinek csak egy részéből fejlődik ki maga az ember 280 nap alatt, a többiből a magzat védelmét és növekedését szolgáló részek, szervek lesznek. Ilyen szerv például a méhlepény vagy más néven placenta, a külső magzatburokból és a méh falából kialakuló közös anyai-magzati szerv. A méhlepény összekötő szerepet tölt be az anya és a baba vérellátásában. A placentában található kis vérerek szállítják a tápanyagokat és az oxigént az anyai vérből a magzati vérbe, míg a salakanyagokat a magzati vérből az anyai vérbe, anélkül, hogy a két vérkeringés összekeveredne.

Az anya vérének vizsgálatával a magzat egészségi állapotát is megismerhetjük

Sokáig csak ultrahangvizsgálattal vagy vetélési kockázatokkal járó, testbe hatoló, úgynevezett invazív vizsgálatokkal lehetett a várandósság alatt a magzat egészségi állapotáról információkat kapni, mert korábban úgy tudták, a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára. 1997-ben fedezték fel az Oxfordi Egyetem kutatói azt, hogy a terhes kismamák vérében ott kering a magzati DNS, mert a magzat genetikai jellemzőivel megegyező méhlepényből az anyai vérbe jutnak az elhasználódott sejtek DNS darabjai. A legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel a várandósság 9. hetétől az anyai vérben szabadon keringő DNS darabok szerkezete bevizsgálható, és az úgynevezett prenatális (méhen belüli, születés előtti) genetikai tesztekkel kimutathatók a magzatban előforduló számbeli és szerkezeti kromoszómahibák és az újonnan kialakuló, egészséget károsító, egy génhez köthető monogénes rendellenességek.

A baba sokáig azt hiszi, ő és édesanyja egy test

A születés egy új szakaszt hoz a baba-mama szimbiózisban, már külön válnak egymástól fizikailag, de a csecsemő csak lassan ébred tudatára annak, hogy már nem alkot egy testet anyjával. Nem is meglepő, hiszen 9 hónapon keresztül fejlődött az anyaméhben, így magával a születéssel nem felejti el a csecsemő a korábbi élményeit, tapasztalatait. Egy kisbaba 6 hónapos kora után ismeri csak fel, hogy ő és az édesanyja nem egy és ugyanaz a személy, addig nem tudja elkülöníteni ezt magában. Az éntudat kialakulásának folyamatát jelzik a szeparációs félelmek is, amikor a kisbaba nagyon nyugtalan, nyűgös, sírós, ha nem látja az anyját.




Ez a három orvosi tény is bizonyítja, mennyire szoros a kötelék anya és gyermeke között. Ezért, ha nem is a valós tényeket, de mégis jól szimbolizálják ezt a kapcsolatot az amerikai írónő, Elizabeth Stone szavai: „Gyereket akarni igen nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve.”
              

Kövessen minket a Facebookon is!