Hatalomváltás Székelyföldön a trianoni békeszerződés idején
Borítókép: A román hadsereg bevonulása Kolozsvárra, 1918. december 24-én
Az előadó dr. Garda Dezső egyetemi docens Gyergyószentmiklósból érkezik. Az előadás szervezője, Magyari Levente kérdésünkre elmondta, hogy maga is erdélyi magyarként nagyon fontosnak tartja, hogy a gyergyói kapcsolatait és az ottani közösséget összekösse a félegyházi, környékbeli tudományos, kulturális élettel, az ifjúsággal, és minden olyan témával, amire itt van kereslet. Véleménye szerint ez nagyon jól működik, hiszen a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központnak lesz Magyarországon több rendezvénye idén: fotókiállítások, fényjáték-előadások… stb. Ehhez kapcsolódva merült fel az ötlet, hogy régi ismerősét, dr. Garda Dezsőt invitálja egy félegyházi előadásra, ami május 12-én, csütörtökön lesz városunkban.
Magyari Levente az íróról, előadóról elmondta, hogy 16 évig volt képviselő Romániában és keményen felvállalta a közösség autonómia ügyeit, kiállt a székely közbirtokossági javak visszaszerzésének ügyéért. Ezek sokszor botrányokkal tarkított, akadályoztatott, támadott feladatvégzést jelentett számára. Az egyik legnagyobb politikai érdeme, hogy a székely közösségek egybefüggő erdőterületeit – amelyek Moldva határán vannak – vissza tudták az államtól szerezni és ma már törvényes keretek között használhatják, élvezhetik ezeket a területeket a közösségek. A látogatás apropóját adja még, hogy dr. Garda Dezsőnek a közelmúltban jelent meg a 28. könyve. A csütörtöki előadása Trianonhoz kapcsolódik, de nem a megszokott szemszögből, hanem a Székelyföldi nézőpontból. Olyan kérdésekre kaphatunk választ az esemény után, hogy mi történt 1916-ban a betöréskor, hogy jöttek át a románok? Mi történt a következő években? Ez alatt mit tettek a székelyek?
„A száz évvel ezelőtti páratlan rablássorozat, mely a román hadsereg 1916-os betörésével és a kivérzett országba való 1919-es bevonulásával járt, olyan krónikására talált benne, akit politikusként is megismerhettünk négy parlamenti mandátuma alatt, mikor is a székelység legégetőbb gazdasági és kulturális érdekei mellett kiállva próbálta meg a históriai jóvátétel ügyét előbbre mozdítani.” (B. Kovács András)
A helyi sajtó tudósításait levéltári kutatásai eredményeivel ötvözve, a közösségi csoportok egymáshoz való viszonyát is elemezte. A menekülés alatt a székelység elvesztette szinte teljes állatállományát, amely addig megélhetésének alapját nyújtotta. A kifosztottság, az általános elszegényedés miatti elkeseredettség, a segélyezési ígéretek elmaradása, illetve az a feltételezés, miszerint a kiküldött segélyeket a hatósági személyek eltulajdonították, sok helyen az embereket szembefordította a hatóságokkal. Lázadások törtek ki, több helységben az elöljárókat és papokat elkergették. Ilyen zűrzavaros állapotok uralkodtak akkor, amikor 1918-ban újra átlépte a határt a román hadsereg.
„Számunkra érthetetlen: az 1916-os évi katonai betörés pusztításai után a székelység miként nézhette tétlenül az 1918-as román megszállást”
Erdélyi Napló – 2021. augusztus 1.
Magyari Levente szervező, a KSZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium pedagógusaként nagyon fontosnak tartja, hogy a történelem e részét is megismerjék a tanulók, így dr. Garda Dezső iskolai keretek között is tart előadást. Az esemény fő támogatója a Kossuth iskola. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.
