Titkok a levéltárból – Az elektromos közvilágítás bevezetése Kiskunfélegyházán
Borítókép: Buknicz István gyűjteménye
A városi közgyűlés 1904. április 17-én járult hozzá a villanytelep létesítéséhez. 1905-ben a Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt. ajánlkozott, ám az ő szerződéstervezetüket Holló Lajos javaslatára elvetette a közgyűlés. Kosarat kapott a híres Ganz-gyár is, amiről nemcsak a ceglédi, de még a veszprémi sajtó is beszámolt.
A villanytelep ügyében Molnár Béla helyettes, majd megválasztott polgármester tett lépéseket, aki már 1903-ban személyesen tanulmányozta a villanytelep ügyét. Jogász végzettsége ellenére mélyebb műszaki ismereteket szerzett. Az 1907-ben megalakult előkészítő bizottság 1908-ban hirdetett nyílt pályázatot a villanytelep létesítésére.
A tervezett beruházás Bécstől Brassóig vonzotta a vállalkozókat, az Altenstein és Brant cég, a Bárdos és Brachfeld cég, az Egyesült Villamos- és Gépgyár, a Ganz Villamossági Rt., valamint a Magyar Siemens-Schuckert cég jelentkeztek. A legjobb ajánlatot a Siemens-Schuckert cég tette, ennek nyomán szeptemberben a város velük tervezett megállapodni. A közgyűlés viszont levette a napirendről a kérdést.
Fotó: Jurányi Attila – Fortepan
Molnár Béla 1910-ben ismét felkereste a két évvel korábbi pályázat résztvevőit. A Bárdos és Brachfeld cég nemcsak a Siemens-cég korábban nyertes ajánlata alá ígért, de saját korábbi áraikat is levitték, így a város velük bocsátkozott újabb tárgyalásokba, és az 1910. július 17–18-án tartott közgyűlésen elfogadták a velük kötött szerződést.
Kiválasztották a telep helyét is a Majsai út – Csokonai utca és a csongrádi vasút által közbezárt területen. A telep építészeti rajzait Morbitzer Nándor készítette. A közműhálózat terveit a Bárdos és Brachfeld cég készítette el 1912. október 24-én. A fővezetékek a mai Halasi út – Szentesi út, Bajcsy-Zsilinszky utca – Kossuth utca, Dr. Holló Lajos utca – Szegedi út, Bercsényi utca – Mikszáth Kálmán utca, Izsáki út – Majsai út vonalán, valamint a Batthyány utcában futottak.
Fotó: Buknicz István gyűjteménye
Az építési munkálatokat 1911 nyarán kezdték meg. Már ekkor elképesztő számú kérelem érkezett a polgármesteri hivatalba, amelyek mind újabb és újabb utcák rákapcsolását kérték a hálózatra. A telep ugyanis nemcsak a közvilágítást látta el, de az áramot magánházakba és intézményekbe is bevezették. Az utcákon, tereken megjelentek az elektromos lámpatestek és a transzformátorházak is.
Fotó: Kiskunfélegyházi levéltár
1912. február 25-én gyulladtak fel először a fontosabb utcákban az elektromos lámpák. Az áram bevezetése iránti fokozott lakossági igényt mutatja, hogy a telep gépeit eredetileg háromszáz magáncsatlakozásra tervezték, de 1914-ben már a nyolcszázadik fogyasztási helyet kapcsolták be a rendszerbe.
Brunner Attila
