Meserajzok Miklya B. Emesétől
A játék után Zsolt felolvasott egy rövid eszmefuttatást, amit lánya 16 éves korában írt. Ezt hallgatva a tárlat új értelmet nyert, hiszen világossá vált, hogy a karakterek, amelyeket láthatunk, Emesét már fiatal kora óta elkísérik és fontos szerepet játszanak az életében. A grafikákat nézve, rajzról rajzra nyomon követhetjük Emese lelki fejlődését, nővé válását a „Piroska-sorozatban”.
Miklya Zsolt egy másik, mindenki számára elgondolkodtató mondatot emelt ki az egyik tanmeséből. Eszerint a gyerekek nem rosszak, csak kreatívak. Ezen megállapítás mentén világossá válik, hogy két nézőpont, a felnőtté és a gyermeké ütközik, ahol mindkét fél a maga szempontjából vizsgálja a különböző cselekményeket. Ebben az esetben a gyermekek világképe formálódik játék közben, amit a felnőtt gyakran már nem ért, hisz világnézete kész, sokszor bemerevedett. Ez nem feltétlen lázadás, hanem tapasztalatszerzés. Az, hogy a gyermek, a kamasz önmagában világot teremt, mesét alkot, az nem más, mint a lét eszenciája.
Tarjányi Lili
Fotó: Fantoly Márton