Irodalmi és történelmi kalandozások Erdélyben
Képgaléria
Az első napon a történelmi tananyaghoz kapcsolódóan a diákok a Hunyadiak birtokát, a vajdahunyadi várat csodálták meg, majd folytatva útjukat Gyulafehérváron az érseki székesegyházat tekintették meg, majd késő délután Segesvár várfalai között sétáltak.
Másnap, Korondon a fazekasmesterek máig élő hagyományait, munkáit csodálhatták meg. A gyerekek gyakorlatban is láthatták és gyakorolhatták a taplógomba megmunkálását és a korongozás technikáját. Innen az út Szejkefürdőre, majd Székelyudvarhelyre vezetett.
Harmadik napjukat Csicsajdűlő tisztásán töltötték, majd a Csicsajkő megmászásával fentről gyönyörködtek a tájban. Visszatérve az erdei házhoz, kürtöskalács-sütés keretében ismerkedhettek az erdélyi konyhaművészet hagyományaival.
Gyergyóújfalu iskolájába is ellátogattak, ahol betekintést nyerhettek az ottani diákok életébe. A találkozás az összetartozás érzését szolgálta, majd közösen énekelték el a Székely Himnuszt. Folytatva útjukat, még aznap felmásztak a Súgó-barlanghoz, majd le a mélybe, ahol gyönyörködhettek a szebbnél-szebb cseppkövekben. Ezt követően kacskaringós, szerpentines úton jutottak el a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szorosba.
A hazautazás napján mindenki a hűs tordai sóbányában időzött, majd tovább utazva a magyar határ felé, a hetedikesek Kolozsváron megcsodálták Mátyás király lovas szobrát és szülőházát, este pedig Nagyszalontán Arany János szobrát koszorúzták meg. Eközben a nyolcadikosok Csucsára érve a domboldalon álló kerti lakot, a „fehér házat” tekintették meg, emlékezve Adyra, aki Csinszkával itt élt az I. világháború alatt.
A gyerekek beszámolóiból kiderült, hogy legtöbbjük először járt Erdélyben. Lelkesen mondták, hogy Székelyföldön mennyire szépen, ízesen beszélnek az emberek, egyúttal megható volt a kedves fogadtatás, vendéglátás.
Kép és szöveg: Bense Zoltán
